A HÁM JÁNOS
RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM
SZERVEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Átdolgozott kiadás
2023
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Jogszabályok
1. cikk – A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Szervezési és Működési Szabályzata a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum szervezésére és működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza, összhangban a következőkkel: a Római Katolikus Egyház Egyházi Törvénykönyve, a II. Vatikáni Ökumenikus Zsinat (Nyilatkozat a keresztény nevelésről, Gravissimum educationis), a 298/2020-as számú és az 53/2003-as számú törvény 242. cikke (aktualizált Munka Törvénykönyve), a 1/2011-es számú, módosított és kiegészített Nemzeti Oktatási Törvény, az egyetem előtti oktatási intázmények szervezéséről és működéséről szóló Keretrendelet (ROFUIP/2020), az oktatási minisztérium 4742/10.08.2016-os számú rendelettel jóváhagyott Tanulói Statútuma, a 3864/2021-es számú, a tanulási tevékenységről való visszajelzés módszertanának jóváhagyásáról szóló minisztériumi rendelet, a 2021-es évi Kollektív munkaszerződés, az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium 3805/2021es számú közös rendelete, az 5599/2020-as számú és a 3164/2021-es számú, a 2022-2023-as tanév beiskolázási számáról szóló minisztériumi rendelet, a 3243/2021-es számú, a 2022-2023-as tanév szerkezetéről szóló minisztériumi rendelet.
2. cikk – 1) Jelen belső szabályzatot jelenlegi formájában felülvizsgálta, elemezte a diákönkormányzat, megvitatta a tantestületi tanács a kisegítő személyzet részvételével, elemezték a szülők képviselői, a szakszervezet képviselői, és jóváhagyta a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetőségi tanácsa.
2) Jelen szabályzat a tevékenységek végzésének sajátos feltételeire vonatkozó konkrét előírásokat tartalmazza, összhangban a Római Katolikus Egyház követelményeivel és a hatályos jogszabályokkal.
3) A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Szervezési és Működési Szabályzatának betartása kötelező a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetői, pedagógusai, kisegítő személyzete, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai, szüleik számára, valamint az iskolával kapcsolatba kerülő, e rendelet hatálya alá tartozó személyek számára (a titkársághoz forduló személyek, a szülők által megbízott diákok hozzátartozói, akik gyermekeiket az iskolába kísérik, más intézményeknek az iskolához forduló alkalmazottai, egykori diákok, látogatók stb.)
4) A jelen belső szabályzatban meghatározott szabályok megsértése a 3. pontban felsorolt személyek kategóriái által a hatályos jogszabályok szerinti szankciókat vonja maga után.
A szabályzat célja
3. cikk – 1) A Szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum jelen belső szabályzata a líceum működésével kapcsolatos tájékoztatásul szolgál. Állami intézményként működve az oktató-nevelő tevékenység az Oktatási Minisztérium által kidolgozott hatályos jogszabályok szerint folyik, az oktatás a jóváhagyott tantervek és tankönyvek alapján történik, a tanulási folyamat lezárásakor a diákok érettségi vizsgát tesznek, és bármelyik egyetemen folytathatják tanulmányaikat.
2) A Szatmári Római Katolikus Püspökség gondnoksága alatt működő iskola szerkezete a következő: óvodai szint, elemi iskolai szint, általános iskolai szint, teológia és természettudomány profilokkal működő középiskolai szint, szakoktatás elektronika-automatizálás, valamint turizmus-vendéglátás, ezen belül szakács és pincér szakokkal.
3) Az elemi iskolai, általános iskolai és középiskolai oktatásnak otthont adó épület címe 1918. December 1. utca 2., a szakoktatásé Mihai Eminescu utca 1., az óvoda a Gabriel Georgescu utca 12. címen, míg a Szent Alajos Konviktus a Vasile Conta utca 1/A számú épületben található Szatmárnémetiben.
Az iskola története
4. cikk – Az iskola szellemi patrónusa Hám János püspök, egyházmegyénk negyedik püspöke, akit ma röviden úgy jellemezhetünk, mint korának tevékeny emberét, az egyházmegye és a város nagylelkű püspökét, Krisztus igazi munkatársát.
Korának aktív embereként, egyházmegyéjének nagylelkű főpásztoraként diplomáciai és pénzügyi lépéseket tesz annak érdekében, hogy a rend minél hamarabb működhessen Szatmáron. Fő törekvése a fiatalok nevelése volt: a jezsuitákra kívánta bízni őket, hogy azok hitet és igazságot szerető, tettre kész fiatalokat nevelhessenek. Tisztában volt azzal, hogy egyházmegyéjének jövője a fiatalok kezében van. A jövő iránti felelősségérzet sarkallta cselekvésre Hám Jánost.
A püspök halála utáni évben, 1858-ban a jezsuiták Szatmárnémetiben telepedtek le. Székhelyük nem messze van attól a központtól, amelyet Pázmány Péter jezsuita a 17. században kollégiumnak javasolt Szatmárnémetiben. Az iskolát azonban nem veszik át a városban újonnan letelepedett szerzetesek. Ők a Királyi Katolikus Főgimnáziumban vesznek részt a hitoktatásban, valamint alkalmanként az iskolában a lelki életre nevelésben. Szatmárnémetiben mintegy száz éven át fő feladatuk a püspöki kollégium működtetése és a fiatalok nevelése volt. A kollégiumi „konviktorok” (az ún. bentlakásos diákok) nevelésében a hangsúlyt a következetességre, az állandó önnevelés szükségességére és természetesen a lelki élet elmélyítésére helyezték.
A bentlakás bővítésének és a gimnázium újjáépítésének szándéka Boromisza Tibor püspök gondolataiban körvonalazódott. Az elképzelés eredményeként, a püspök anyagi támogatásának köszönhetően 1912-ben felszentelték az új Királyi Katolikus Főgimnázium épületét (a mai Mihai Eminescu Főgimnázium épületét), amely akkoriban Magyarország legimpozánsabb gimnáziumának számított, 1913-ban pedig elkészült az új Püspöki Kollégium, amely immár 120 férőhellyel áll a diákok rendelkezésére. A két intézmény között található a Kálvária templom, amelyet 1909-ben szentelt fel a püspök. A kollégium felszentelésével elkészült Szatmárnémeti új ifjúságnevelési központja: a gimnázium, a templom (ugyancsak a jezsuiták gondozásában) és a bentlakás.
Szatmárnémetiben, ahol a katolikus oktatásnak már volt hagyománya, az 1989-es forradalom után néhány elkötelezett ember fáradhatatlan és odaadó munkájának köszönhetően újraindult a fiatalok katolikus szellemben történő oktatása. Ft. Reizer Pál megyéspüspök elvitathatatlan érdeme, hogy a megfelelő pillanatot megtalálva, anyagi és erkölcsi áldozatok árán, az 1991-1992-es tanév elején áldását adta az első katolikus osztály indítására a Kölcsey Ferenc Líceumban. Dr. Bura László mindent megtett annak érdekében, hogy ennek a szemináriumi jellegű fiúosztálynak olyan tanárai legyenek, akik egykor katolikus intézményekben tanultak, ugyanakkor a kommunizmus idején is vallásgyakorlók voltak.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum sajátos jegyei
Iskolánk alapítása óta a diákok személyiségének formálását és vallásos szellemben történő, Krisztus példáját követő nevelését tűzte ki célul. Az iskola jelképe az ősi Krisztus monogram Szűz Mária nevének kezdőbetűivel egybefonódva, melynek jelentése: Mária által Krisztushoz. Ez a szimbólum jelenik meg az iskola zászlaján, jelvényein és hivatalos dokumentumain. Az iskola zászlajának színei a fehér és a zöld, a tisztaság és a remény szimbólumai, a következő üzenettel: tiszta lelkiismeret, tiszta test és lélek, remény a jövőre. Ezek azok az eszmények, amelyeket az intézmény diákjainak és tanárainak egyaránt követniük kell.
Küldetés és jövőkép
KÜLDETÉS: A MÁSOKÉRT ÉLŐ EMBER
5. cikk – Iskolánk alapítása óta alapvető célként tűzte ki, hogy a diákokat úgy nevelje, hogy igazi személyiségekké formálja őket, akik az általuk elsajátított műveltség révén képesek érvényesülni az életben. Legfontosabb feladatunk, hogy keresztény szellemben neveljük őket, két irányelvet figyelembe véve: kultúra és hit, hit és élet kapcsolatát. A diákok, szülők és pedagógusok közösségéből álló iskolának feladata a keresztény értékek közvetítése, ami nem korlátozódik az iskolára mint intézményre, hanem közösségépítőként is működik.
Az iskola küldetése, hogy a fiatal katolikusokat keresztény vallásos szellemben nevelje, személyiségüket formálja és fejlessze egy olyan világban, amelyet a közöny, a gondolkodásbeli szabadosság, az ateizmus és az erkölcsi nihilizmus különböző más formái uralnak. Nevelési elvünk, Hám János püspöktől kapott örökségünk az ignáci pedagógián alapul: CURA PERSONALIS – ami azt jelenti: érett személyiségű, szilárd eszmeiséggel, meggyőződéssel rendelkező, az életben, a családban, a hivatás terén és a társadalomban keresztény elvek szerint tájékozódni képes diáknemzedékek kialakítása. A hittanórák, az iskola lelki vezetője által szervezett lelkigyakorlatok és a tanórán kívüli tevékenységek is hozzájárulnak e célok eléréséhez.
JÖVŐKÉP: PER MARIAM AD JESUM
6. cikk – Az iskola vízióját, mint a jövő perspektíváját az iskola emblémája szimbolizálja. Ez Krisztus monogramjának és Szűz Mária neve kezdőbetűinek egybefonódása, melynek jelentése időtlen törekvés: Per Mariam ad Jesum, Mária által Krisztushoz, ami arra ösztönöz, hogy az örök keresztény értékek felé törekedjünk. A jel szerepel az iskola fehér-zöld zászlaján, jelvényein, névtábláin stb.
A SZATMÁRNÉMETI HÁM JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZERVEZÉSE
7. cikk – Óvodai oktatás
1) A Hám János Napköziotthonos Óvoda az Oktatási Minisztérium által megállapított tanévszerkezet szerint működik;
2) Az intézményben folyó nevelési tevékenység megszervezése a hatályos jogszabályoknak megfelelően az önrendelkezés elvén alapszik.
3) Az óvodapedagógusokat az iskolai tanácsadó és a módszertani bizottság vezetője segíti tevékenységükben;
4) A gyermekek családban megkezdett nevelése az óvodában keresztény szellemben folytatódik;
5) Az óvoda a következő rend szerint tart nyitva: hétfőtől péntekig 7:00-től 17:00 óráig;
6) 7.00 és 8.00 óra között a gyermekek felügyeletét egy óvodapedagógus biztosítja a csoportok összevonásával;
7) Alkalmanként, ha szükséges, a gyermekek felügyelete ebéd előtt vagy után a gyermekcsoportok összevonásával történik;
8) A vallásos tevékenységekben az óvodapedagógusokat a püspök által kijelölt lelki vezető segíti;
9) A napi óvodai program része a reggeli imapercek gyakorlata, melynek során a gyermekek imádkoznak és az óvodában elsajátított vallásos énekeiket éneklik.
10) Hetente egyszer a lelki vezető szervezi a gyermekek vallásos tevékenységét. Óvodánk minden tanévben megünnepli az Anyák napját és az Apák napját a szatmárnémeti Sănătății körút 19. szám alatti 7. számú római katolikus plébánián.
11) A gyermekek óvodai beiratkozása és más óvodából való átiratkozás a szülő vagy törvényes képviselő írásbeli kérésére történik. A kérelmet az óvodai koordinátor terjeszti elő, az iskolaigazgató hagyja jóvá. A gyermek 3 éves korától az iskoláskor eléréséig járhat óvodába;
12) A gyermek akkor járhat óvodába, ha a hatályos előírásoknak megfelelően bemutatja az orvosi vizsgálatok és járványügyi szakvélemények eredményét;
13) A szünidei nevelési-oktatási tevékenységben való részvétel érdekében a szülők és az oktatási intézmény nevelési szerződést kötnek az adott időszakra;
14) Ha a szülő a gyermeket bizonyos okokból ki kívánja venni az intézményből, köteles erről írásban és szóban értesíteni az óvodapedagógusokat és az óvodai koordinátort.
8. cikk – Elemi iskolai oktatás
1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum elemi iskolai osztályai az általános iskolai és középiskolai osztályokkal azonos épületben működnek, az előkészítő osztály pedig az óvoda épületében található.
2) Az elemi iskolai osztályok órái rendszerint 8:00 és 13:00 óra között zajlanak.
3) Az elemi iskolai oktatásba való beiratkozás Az előkészítő osztályba való beiratkozás módszertana alapján történik.
4) Az előkészítő osztályba való beiratkozás specifikus kritériumait az igazgató dolgozza ki, és minden tanévben a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetőségi tanácsa hagyja jóvá. A kritériumok kidolgozásánál figyelembe veszik az alapító azon szándékát is, hogy a katolikus közösség minden kérésének a lehető legnagyobb mértékben eleget tegyen. Ennek érdekében a katolikus gyermekek szüleinek igazolniuk kell a rendszeres plébániatemplomba járást.
5) Az előkészítő osztályba való beiratkozás módszertanában meghatározott időszakban az előkészítő osztályba való beiratkozásért felelős bizottság tagjai tájékoztatják a szülőket és ismertetik velük a jelenlegi szervezési és működési szabályzatot.
6) Az előkészítő osztályba való beiratkozás alkalmával megbeszélésre kerül sor, amelyen a gyermek mindkét szülője és az előkészítő osztályba való beiratkozásért felelős, az adott évre kinevezett bizottság 1-2 tagja vesz részt. Ennek a kollokviumnak a jelen szabályzat ismertetése, megbeszélése a célja.
7) Ha a jelentkezések száma meghaladja a helyek számát, akkor az általános kritériumokat és a speciális kritériumokat a kritériumok számának csökkenő sorrendjében, a módszertan szerint alkalmazzák.
9. cikk – Általános iskolai oktatás
1) Általános iskolai szinten évfolyamonként egyetlen osztály működik.
2) A vezetőségi tanács szükség esetén meghatározhatja, hogy a kerettantervben előírt vallásoktatáson felül egy további órát különítsenek el hitoktatás céljából.
10. cikk – Középiskolai oktatás
1) A középiskolába való felvétel az Oktatási Minisztérium által kidolgozott Felvételi módszertan alapján történik.
2) A középiskolai oktatásban a diákok a vokacionális szakirányú teológiai profilt, ezen belül a vallásturizmus szakot, vagy az elméleti szakirányú reál profilt választhatják természettudományok, matematika-informatika szakokkkal.
3) A teológiai profil felvételi követelményrendszerét az iskola honlapján (www.hamjanos.ro), valamint az iskola hirdetőtábláján teszik közzé legalább három hónappal a vizsga előtt.
4) A középiskola elvégzése után a teológia profilú, vallásturizmus szakos diákok 4-es szintű szakvizsgát tesznek, amely feljogosítja őket szakképzett idegenvezetői pozíció betöltésére.
11. cikk – Szakoktatás
1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum szakoktatási rendszere évtizedekben mérhető hiányt kíván pótolni. Így hangsúlyt kapnak a keresztény értékek, a személyes odafigyelés és az egyénközpontú oktatás.
2) Iskolánk célja nemcsak a magyar nyelvű szakképzés biztosítása, hanem a legújabb termelési technológiák bevezetése és alkalmazása, valamint a folyamatosan változó munkaerőpiacon helytállni képes szakemberek képzése és felkészítése is. A hátrányos helyzetű diákok számára a szakképzés és az anyanyelvi oktatás elengedhetetlen a továbbtanuláshoz.
3) A megfelelő tanítási-tanulási feltételek biztosítása érdekében intézményünk a szakiskolának egy nemrég felújított épületet biztosít, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdona, és amely minőségi felszereléssel ellátott tantermekben és laboratóriumokban várja a diákokat. Az iskola 12 tanteremmel rendelkezik, ebből: 1 elektronikai/ICT laboratórium, 1 jól felszerelt mechanikai laboratórium, 1 élelmezés-laboratórium, 7 tanterem, egy sportterem, egy öltöző és egy tanári szoba. Minden tanterem új bútorokkal, videoprojektorral van felszerelve, igazodva a diákok igényeihez. Minden osztály számára elegendő számú laptop biztosított és 2 interaktív tábla áll a diákok rendelkezésére. Ezeken kívül az egyházmegye jól felszerelt könyvtára, az iskola saját diákotthona, a Szent Alajos Konviktus és a konyhával ellátott menza biztosítja diákjaink kényelmét és biztonságát. A jó eredményeket mutató, jól nevelt, lelkiismeretes, de szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára a konviktus költségeihez támogatást is biztosítunk.
4) A szakiskola három szakirányt ajánl: elektronika-automatizálás, közélelmezés és idegenforgalom, a képzés ideje három év, nappali tagozaton. Az elméleti és gyakorlati képzés mellett különös hangsúlyt fektetünk a szaktantárgyak és az idegen nyelvek oktatására.
12. cikk – Belépés az iskola területére
1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum mindkét épületébe való belépés a diákok számára a megfelelően kitöltött és lepecsételt ellenőrzőkönyv alapján történik.
2) Senki sem zavarhatja a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban folyó tevékenységet. Mindkét épület területére tilos illetéktelenül lépni. A sajtó és a televízió csak az intézmény igazgatójának hozzájárulásával, a Tanfelügyelőség értesítését követően léphet be.
3) A gyermeküket az iskolába kísérő vagy onnan elvivő szülők csak a kapuig mehetnek, onnan a gyermek a szolgálatos portás és a tanítók felügyelete mellett halad az osztálytermébe.
4) A tanítók kötelessége, hogy a tanórák végén a kisdiákokat az iskola kapujáig kísérjék, és az egész tanítási nap folyamán, a tanítási órákon és a szünetekben is felügyeljék őket.
5) A tanítók kötelesek a kisdiákok összes tanórájának ideje alatt az iskolában tartózkodni, és nem hagyják el az iskolát, amíg a diákjaik nem fejezték be óráikat.
6) Kérjük a szülőket, hogy tartsák tiszteletben gyermekeik és a többi gyermek iskolai órarendjét, és ne hagyják őket felügyelet nélkül az iskola udvarán a tanórák kezdete előtt, illetve a tanórák és az iskolában folyó tanórán kívüli tevékenységek befejezése után.
7) Ha az elemi vagy általános iskolás diákokat szüleik a tanítás kezdete előtt több mint 10 perccel hozzák az iskolába, vagy nem érkeznek meg időben a gyermekükért a tanítási nap végén, az iskola nem vállalhat felelősséget az iskola területén vagy annak környékén tartózkodó gyermekek felügyeletéért.
8) A szülők vagy idegenek számára a belépés indokolt esetben (gyűléseken és megbeszéléseken való részvétel, audiencia kérése, titkársági ügyek stb.) személyi igazolvány felmutatásával a központi auláig engedélyezett; itt az érintett személy megvárja, hogy a titkárságra hívják. Az audienciák programja a bejárati ajtón van kifüggesztve.
9) Ha pedagógus vagy az intézmény igazgatója kérte a találkozást, a szülő igazolja személyazonosságát a személyi igazolványa felmutatásával az iskola bejáratánál, majd ugyanott várja meg az illető pedagógus vagy igazgató érkezését.
10) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum titkárságára a személyi igazolvány alapján, a hirdetőtáblán és a titkárság ajtaján kifüggesztett órarendnek megfelelően lehet belépni.
11) A titkárságra nem lehet belépni azokon a napokon, amikor nincs ügyfélszolgálat, illetve esetenként azokon a napokon, amikor objektív okokból a titkárság a nyilvánosság előtt zárva van (országos vizsgák/szimulálások idején, iskolai ellenőrzések idején stb.). Ilyen esetekben a titkárság munkatársai kötelesek az órarend változását az iskola bejáratánál kifüggeszteni, a szolgálatos portás pedig köteles az érintetteket a változásról tájékoztatni.
A HÁM JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM VEZETŐSÉGE
13. cikk – 1) Az egyház azon joga alapján, hogy bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és működtessen, a szatmári római katolikus püspök – képviselőin keresztül – koordinálja a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum teljes tevékenységét.
2) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetését a Római Katolikus Egyház Kánonjogi Kódexének és a nemzeti oktatási törvénynek a rendelkezéseivel összhangban az igazgató, az igazgatóhelyettes, a spirituáis atya biztosítja.
14. cikk – A vezetőségi tanács
1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetőségi tanácsa az oktatási intézmények vezetőségi tanácsának szervezési és működési keretmódszertanára vonatkozó 2014-es számú minisztériumi rendelet, a 3160/2017-es számú, módosításokkal és kiegészítésekkel ellátott minisztériumi rendelet, valamint a jelen Szervezési és Működési Szabályzat szerint szerveződik és működik.
15. cikk – A vezetőségi tanács tagjainak megválasztása
1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetőségi tanácsa tagjainak számát évente a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség határozza meg a hatályos jogszabályokkal összhangban. Minden tanév elején, de legkésőbb a tanítás kezdetének időpontjáig a vezetőségi tanács elnöke a vezetőségi tanács ülésén kezdeményezi az előző tanév vezetőségi tanácsának feloszlatására és az új vezetőségi tanács megalakítására vonatkozó eljárást a hatályos jogszabályoknak megfelelően, írásban kérve az új tagok megjelölését az arra jogosultaktól: a szülők képviselőjétől, a gazdasági szereplők képviselőjétől, a helyi tanácstól és a polgármestertől.
2) Az intézmény igazgatója a tantestületi tanács elnökeként szavazással történő jóváhagyásra javasolhat a tantestületi tanács számára vezetőségi tanácsi tagságot olyan pedagógus személyében, aki nem tölt be igazgatói vagy helyettes igazgatói tisztséget, mindezt a Tanfelügyelőség által meghatározott létszámban.
3) Ha a szavazást követően kiderül, hogy a tantestület tagjai nem értenek egyet az igazgatótól érkező javaslatokkal, az igazgató más javaslatokat is tehet, amelyeket szavazásra bocsátanak.
4) A tantestületi tanács által szavazással kinevezett tagok a tantestületi tanács megbízottjaiként vesznek részt az iskola vezetőségi tanácsának tagságában az adott tanévben.
5) A partner gazdasági szereplők képviselőinek kinevezésére az igazgató írásban kér javaslatot azoktól a gazdasági egységektől, amelyekkel az iskola a leggyakrabban működik együtt a szakoktatás terén.
6) Az összes jelölés beérkezését követően igazgató határozat alapján megalakul az új vezetőségi tanács.
7) A vezetőségi tanács titkára olyan pedagógus, aki nem tagja a vezetőségi tanácsnak és az iskola titkárságának.
8) Az egyetem előtti oktatási ágazatot képviselő szakszervezeti képviselők megfigyelőkként vesznek részt a vezetőségi tanács ülésein.
16. cikk – Az igazgató
1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója egyházi jóváhagyással rendelkező, a szatmári római katolikus püspök által kijelölt személy, akit a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség határozattal nevez ki.
2) Az igazgató felmentése a római katolikus püspök előzetes beleegyezésével, az igazgató kérésére, vagy a törvény szerinti nyomós okból történik.
3) Az igazgató koordinálja a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum teljes (adminisztratív, oktatási és lelki) tevékenységét. Az igazgató feladatai az Egyetem előtti oktatási intézmények szervezéséről és működéséről szóló keretrendeletben meghatározottak.
4) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója gyakorolja az oktatási intézmény ügyvezetését a törvényekben, a hatályos egyházi jogszabályokban, a szatmári római katolikus püspök határozataiban, az oktatási intézmény vezetőségi tanácsának határozataiban, valamint az egyéb jogszabályokban foglalt hatáskörökkel összhangban.
5) Az igazgató feladatai:
a) az oktatási intézmény törvényes képviselője, ellátja annak ügyvezetését;
b) szervezi az oktatási tevékenységek összességét;
c) felelős az oktatási intézményben hatályos jogszabályok alkalmazásáért;
d) biztosítja az oktatási egység specifikus célkitűzéseinek összhangját az országos és helyi szinten meghatározott célkitűzésekkel;
e) koordinálja az oktatási intézmény működéséhez szükséges jogi engedélyek és jóváhagyások megszerzésének folyamatát;
f) biztosítja a munkahelyi egészségügyi és biztonsági szabályok alkalmazását és betartását;
g) partnerségeket köt a gazdasági szereplőkkel a diákok gyakorlati képzésének biztosítása érdekében;
h) évente jelentést nyújt be az oktatási intézményben folyó oktatás minőségéről; a jelentést a vezetőségi tanács elé terjeszti;
6) Az engedélyezésre jogosult tisztviselői funkció gyakorlása során az igazgató a következő feladatokat látja el:
a) jóváhagyásra javasolja a vezetőségi tanácsnak a költségvetési tervezetet és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést;
b) felelős az oktatási intézmény jóváhagyott költségvetésének betartásáért;
c) a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban intézkedik a költségvetésen kívüli források bevonásáról;
d) felel az oktatási intézmény anyagi forrásainak kezeléséért;
7) A munkaadói funkció gyakorlása során az igazgatónak a következő feladatai vannak:
a) egyéni munkaszerződés megkötésével alkalmazza az intézmény személyzetét;
b) a jogszabályokkal összhangban elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírását;
c) felelős az intézményben dolgozó személyzet időszakos értékeléséért, képzéséért és motiválásáért;
d) javaslatot tesz az vezetőségi tanácsnak a megüresedő álláshelyek meghirdetésére, az álláshelyekre kiírt versenyvizsgák szervezésére és a személyzet alkalmazására;
e) alkalmazza az Oktatási Minisztérium által kidolgozott, az egyetem előtti oktatásban dolgozó oktatói személyzet mobilitására vonatkozó keretmódszertan, valamint más normatív dokumentumok rendelkezéseit.
8) Az igazgató egyéb feladatai a következők:
a) a Tanfelügyelőség elé terjeszti és jóváhagyásra javasolja a vezetőségi tanács által elfogadott beiskolázási tervet;
b) koordinálja az oktatási intézmény oktatási kínálatának kidolgozására irányuló tevékenységet, és azt jóváhagyásra javasolja az vezetőségi tanácsnak;
c) koordinálja a statisztikai adatok gyűjtésének tevékenységét az oktatási mutatók országos rendszere számára;
d) jóváhagyásra javasolja a vezetőségi tanácsnak az oktatási intézmény belső szabályzatát, valamint szervezési és működési szabályzatát;
e) meghatározza a tanulóközösségek névleges összetételét;
f) elkészíti az oktatói személyzet létszámtervezetét;
g) kijelöli az osztályfőnököket;
h) kiadja a határozatot a az osztálytanácsok pedagógus tagjainak kinevezéséről
i) kijelöli a csatolt intézmények koordinátorait;
j) kiadja a határozatot az oktatási intézményen belüli bizottságok felállításáról;
k) koordinálja az oktatási intézmény órarendjének elkészítésével foglalkozó bizottságot;
l) jóváhagyásra javasolja az oktatási intézmény oktatási tevékenységének ütemtervét;
m) kibocsátja az iskola diákjainak tudományos, technikai, sport és kulturális-művészeti csoportjai, szakkörei működésének szabályzatát jóváhagyó határozatot;
n) elkészíti az irányítási, ellenőrzési és értékelési tevékenység során használt belső munkaeszközöket;
o) biztosítja a tanterv alkalmazását, az iskolai programok és az iskolai eredmények értékelésének módszertanát;
p) ellenőrzi az oktató-nevelő folyamat minőségét;
q) figyelemmel kíséri az intézmény munkatársainak szakmai továbbképzési tevékenységét;
r) a napi jelenléti íven rögzíti a tantestület és az alkalmazottak hiányzásait és késéseit;
s) felelős az oktatási intézmény eredményeiért;
t) kijelöli és ellenőrzi az iskola bélyegzőjéért felelős munkatársakat;
u) felelős az oktatási intézmény dokumentumainak archiválásáért;
v) felelős a tanulmányi dokumentumok elkészítéséért, kiadásáért, újrakészítéséért, törléséért, kiegészítéséért és kezeléséért;
w) jóváhagyja a kívülállók oktatási intézménybe való bejutásának rendjét, beleértve a média képviselőit is;
x) biztosítja a vezetőségi tanács határozatainak végrehajtását;
y) javaslatot tesz a tanulási folyamat felfüggesztésére egyes tanulóközösségek esetében olyan objektív helyzetekben, mint például járványok, szélsőséges időjárás, katasztrófák és egyéb rendkívüli helyzetek;
9) Arra az időszakra és kivételes helyzetekre, amikor az igazgató nem tudja ellátni feladatait, köteles határozatban átruházni azokat az igazgatóhelyettesre vagy a vezetőségi tanács valamely tagjára.
17. cikk – A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója a Szatmári Római Katolikus Püspökséget képviselő szatmári római katolikus püspök, valamint a Tanfelügyelőséget képviselő főtanfelügyelő alárendeltje.
18. cikk – Az igazgató munkaköri leírását és értékelő lapját a Tanfelügyelőség dolgozza ki az Oktatási Minisztérium által megállapított irányelvek alapján, kiegészítve a Szatmári Római Katolikus Püspökség követelményeivel.
A helyettes igazgató
19. cikk – A helyettes igazgató munkaköri leírását az igazgató készíti el az 1/2011-es számú törvény, a 2021. évi Egyetem Előtti Oktatási Intézmények Szervezési és Működési Keretszabályzata és a jelen szabályzat szerint.
Az oktatási igazgató
20. cikk – 1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum oktatási igazgatóját a nevelési-oktatási intézmény igazgatója nevezi ki, a javaslatot a vezetőségi tanács hagyja jóvá.
2) Az oktatási igazgató feladatai a következők:
a) oktatási projekteket, finanszírozási projekteket és iskolán kívüli tevékenységeket valósít meg;
b) koordinálja az oktatási intézményben folyó oktatási tevékenységet, kezdeményezi, szervezi és végrehajtja az iskolán kívüli tevékenységeket az osztályfőnökökkel, az elemi szintű oktatásért felelős bizottság vezetőjével, a szülői képviseleti tanáccsal és a szülői egyesülettel, a diákönkormányzat képviselőivel, az iskolai tanácsadóval, valamint a kormányzati és nem kormányzati partnerekkel.
c) oktató-nevelő tevékenységeket szervez az erdődhegyi Helga Winter Házban és a szokondi Szent Ignác Házban;
d) koordinálja a diákönkormányzat által szervezett találkozókat;
e) működteti az iskola honlapját;
f) koordinálja az önkéntes tevékenységeket.
A spirituális atya
21. cikk – A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum spirituálisát a szatmári római katolikus püspök nevezi ki.
1) A spirituális atya rendszeresen folytat egyeztetéseket az igazgatóval és a püspökkel az iskolában és a konviktusban végzett tevékenységekről, és tájékoztatást nyújt ezek eredményeiről.
2) A spirituális atya feladatait a püspök, az igazgató és a provinciális határozza meg. Ezek a következők:
a) megbeszéli a tanulókkal személyes problémáikat;
b) különböző lelki programokat szervez;
c) megszervezi a heti kötelező közösségi szentmisét, amelyen a diákok két csoportban vesznek részt: külön az elemi osztályos diákok, majd az általános és középiskolás diákok. A szakiskolás diákok havonta egyszer, keddi napon vesznek részt közösségi szentmisén.
d) állandó jelleggel áll a tanulók rendelkezésére különböző hitéleti témájú beszélgetések, valamint a gyónás szentségének kiszolgáltatása céljából;
e) minden osztály számára lelki napot szervez a tanév elején összeállított program szerint. A részvétel ezeken a tevékenységeken kötelező.
A szakoktatás koordinátora
22. cikk – 1) A szakoktatás koordinátorát a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója nevezi ki. Az igazgató javaslatát a vezetőségi tanács hagyja jóvá.
2) A szakoktatás koordinátora az oktatási intézmény véglegesített tanára.
3) A szakoktatás koordinátorának feladatai a következők:
a) szervezi az oktatási tevékenységek összességét;
b) felelős a hatályos jogszabályok alkalmazásáért az oktatási intézményben;
c) biztosítja az oktatási intézmény specifikus célkitűzéseinek összhangját az országos és helyi szinten meghatározott célkitűzésekkel;
d) ellenőrzi és koordinálja a nem oktató személyzet (gondnok, portás, munkás) tevékenységét;
A Hám János Napköziotthonos Óvoda koordinátora
23. cikk – 1) A Hám János Napköziotthonos Óvoda koordinátorát a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója nevezi ki és kinevezését a nevelési-oktatási intézmény vezetőségi tanácsa hagyja jóvá.
2) A Hám János Napköziotthonos Óvoda koordinátorának feladatai a következők:
a) az oktatási tevékenység összességének megszervezése;
b) felelős a hatályos jogszabályok alkalmazásáért az oktatási intézményben;
c) biztosítja az oktatási intézmény specifikus célkitűzéseinek összhangját az országos és helyi szinten meghatározott célkitűzésekkel;
d) oktatási projekteket és finanszírozási projekteket valósít meg;
e) koordinálja az iskolán kívüli tevékenységeket;
f) különböző partnerségi szerződéseket készít;
g) koordinálja a módszertani bizottságok munkáját;
h) felügyeli és koordinálja a nem oktató személyzet (gondnok, portás, munkás) munkáját;
SPIRITUÁLIS TEVÉKENYSÉGEK
24. cikk – A diákok lelki vezetését a püspök által kijelölt spirituális atya végzi. Feladatai közé tartozik a diákok személyes problémáinak megbeszélése, a különböző lelki programok szervezése és lebonyolítása. Munkájának eredményéről rendszeresen tájékoztatja az igazgatót és a püspököt.
25. cikk – Az iskola speciális profiljával összhangban a spirituáis atya hetente kötelező közösségi szentmisét mutat be.
26. cikk – A szülők támogatásával az iskola előírja, hogy a tanulók megfelelő öltözetben és rendszeresen részt vegyenek a kötelező szentmiséken. A spirituális atya meghatározott program szerint megszervezi az osztályok lelki napját, amelyen a részvétel kötelező. A hiányzásokra vonatkozó szabályok a spirituális atya által szervezett programokra is vonatkoznak. Az iskola különös hangsúlyt fektet a szülők, a diákok és a pedagógusok szentmiséken való részvételére.
27. cikk – A spirituális atya a tanulók rendelkezésére áll a hitélettel kapcsolatos beszélgetések és a gyónás szentségének kiszolgáltatása céljából.
PEDAGÓGUSOK
1. A pedagógusok
28. cikk – A pedagógusok csak a szatmári római katolikus püspök előzetes jóváhagyásával dolgozhatnak véglegesített vagy helyettesítő tanárként/tanítóként.
1) Annak tudatában, hogy a nevelés nem csak szavakkal, hanem főleg viselkedéssel, magatartással és hozzáállással történik, a tanárnak minden tekintetben arra kell törekednie, hogy példát mutasson a professzionalizmus, a méltányosság, a méltóság, a tisztesség, az őszinteség, az egyszerűség, a tisztelet és a mások iránti bizalom, valamint az iskola igényeire való nyitottság terén.
2) A pedagógusok kötelessége részt venni az iskolában szervezett spirituális és képzés jellegű tevékenységekben.
3) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban dolgozó pedagógusoknak hiteles keresztényeknek kell lenniük, akik felekezettől függetlenül templomba járnak, és engedelmeskednek az egyház tanításainak.
4) A pedagógusok igyekeznek a tanítási hetek folyamán a diákokkal együtt minél gyakrabban részt venni a diákok és pedagógusok számára szervezett lelki programokon, így példaképekké válva tanítványaik számára.
29. cikk – A pedagógusok kötelezettségei
1) A pedagógus köteles:
a) kifogástalan erkölcsi magatartást tanúsítani, összhangban a keresztény értékekkel, amelyeket át kell adnia a tanulóknak;
b) maradéktalanul teljesíteni oktatói feladatait;
c) törekedni a leghatékonyabb eszközök felkutatására, amelyekkel a diákjait segíti;
d) hozzájárulni az evangéliumi szereteten, az emberi méltóság tiszteletén és az együttműködésen alapuló légkör megteremtéséhez, amely segíti az oktatási folyamatot, valamint az oktatási intézményben tanuló és dolgozó minden személy emberi, szakmai és lelki fejlődését;
e) törekedni a szakmai továbbképzési lehetőségek széles körű kihasználására.
30. cikk – A pedagógusok jogai
1) A pedagógusnak joga van:
a) az emberi méltóság tiszteletén és kölcsönös megbecsülésen alapuló tisztességes munkakörnyezethez;
b) az iskolai és iskolán kívüli tevékenységeket érintő döntésekben való részvételhez.
2. A tantestületi tanács
31. cikk – Az oktatási intézmény vezetői, pedagógusai és a gyakorlati képzést végző oktatók alkotják a tantestületi tanácsot.
1) A tantestületi tanács feladatai:
a) A tantestületi tanács elemzi, megvitatja az oktatási folyamat tartalmával vagy szervezésével, valamint az intézményfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket, javaslatot tesz és jóváhagyja az oktatási folyamatot és az intézmény működését érintő tevékenységeket: az oktatás minőségéről szóló jelentést, az intézményfejlesztési tervet, az intézmény szervezési és működési szabályzatát, az éves tevékenységi beszámolókat, a diákok éves eredményeiről és a fegyelmi szankciókról szóló jelentéseket, a diákok és pedagógusok jutalmazásait, a magatartási jegyekről szóló jelentést, az iskola döntése alapján meghatározható tantervi ajánlatot, a beiskolázási tervet, a munkatársak önértékelési jelentéseit, a szakmai továbbképzést biztosító programokat, a normatív és/vagy adminisztratív jellegű dokumentumok terveit.
b) A tantestületi tanács titkos szavazással megválasztja a minőségértékelési és minőségbiztosítási bizottság tagjait, a pedagógusok vezetőségi tanácsbeli képviselőit, javaslatot tesz az iskola igazgatójának felmentésére.
3. Az osztálytanács
32. cikk – Osztálytanács az elemi, az általános iskolai, a középiskolai oktatásban, a szakoktatásban és a posztliceális oktatásban működik. Tagságát az érintett osztályt tanító összes pedagógus, az osztály szülői bizottságának legalább egy képviselője – a posztliceális osztályok kivételével -, valamint az érintett osztály diákjainak képviselője alkotja, ez utóbbi alól kivételt képeznek az elemi iskolai osztályok. A diákképviselőt az osztály diákjai titkos szavazással jelölik ki.
33. cikk – Az osztálytanács évente legalább kétszer ülésezik, de szükség szerint bármilyen gyakorisággal összeülhet. Az osztályértekezletet a tanító/tanár, az osztályfőnök, a szülői képviselő és a diákok képviselője kezdeményezheti. Teljes tagsága legalább 2/3-ának jelenlétében ülésezik, és határozatait a teljes tagság összlétszámának fele plusz egy szavazattal fogadja el.
34. cikk – Az osztálytanács elnöke az elemi iskolai oktatásban a tanító/tanár, illetve az általános iskolai, a középiskolai, a szakiskolai és a posztliceális oktatásban az osztályfőnök.
1) Az osztálytanácsnak a következő feladatai vannak:
a) évente legalább kétszer áttekinti és elemzi a tanulók mindegyikének tanulmányi előmenetelét és magatartását;
b) támogató intézkedéseket fogalmaz meg mind a tanulási vagy magatartásbeli problémákkal küzdő, mind a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók esetében;
c) megállapítja az osztály minden diákjának magaviseleti jegyét (az elemi iskolások esetében: minősítését), javaslatot tesz a tantestületi tanácsnak a 7-esnél, illetve 8-asnál alacsonyabb magaviseleti jegyek elfogadására (az elemi osztályosok esetén a „jó” minősítésnél alacsonyabb besorolású minősítés elfogadására);
d) javaslatot tesz a kiemelkedő eredményeket elért tanulók jutalmazására;
e) az osztályértekezlet végén minden tagnak alá kell írnia az értekezlet jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvet az osztálytanács-jegyzőkönyvek nyilvántartásába kell bejegyezni minden osztály vagy oktatási szint esetében. A jegyzőkönyv-nyilvántartást minden oldalon meg kell számozni és iktatni kell. Az osztálytanács-jegyzőkönyvek nyilvántartásához csatolni kell a jegyzőkönyv mellékleteit tartalmazó dossziét, amelyet minden értekezlet esetében számozással kell ellátni és iktatni kell.
4. Az osztályfőnök
35. cikk – Az osztályfőnököket az oktatási intézmény igazgatója nevezi ki évente, az igazgatótanács határozata alapján. Amennyire lehetséges, figyelembe kell venni a folyamatosság elvét, hogy egy osztályban egy oktatási szint alatt ugyanaz az osztályfőnök dolgozzon. Az általános iskolai oktatás esetében az osztályfőnöki feladatokat az általános iskolai tanár/tanító látja el.
1) Az osztályfőnöknek a következő feladatai vannak:
a) megszervezi és koordinálja: a diákönkormányzat munkáját; az osztálytanács munkáját; a szülőkkel vagy törvényes képviselőkkel való találkozókat a tanév elején és végén, valamint szükség esetén; az osztály tanulóinak iskolai és pályaorientációs tevékenységét; nevelési és tanácsadási tevékenységet; tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységeket;
b) részt kell vennie a kötelező szentmisén;
c) figyelemmel kíséri: a tanulók tanulmányi helyzetét; a tanulók órai jelenlétét; a tanulók részvételét és eredményeit az iskolai versenyeken és vetélkedőkön; a tanulók magatartását az iskolai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységek során; a tanulók részvételét programokban vagy projektekben, valamint önkéntes tevékenységekben való szerepvállalását;
d) együttműködik: az osztály tanáraival, a pszichopedagógiai segítő irodákkal, az osztály tanulóinak tanácsadási és orientációs tevékenységében; a nevelési-oktatási intézmény igazgatójával; a szülői egyesülettel és bizottsággal, a szülőkkel vagy törvényes képviselőkkel, az iskolai és iskolán kívüli oktatási tevékenységekben részt vevő egyéb partnerekkel, a titkársággal, az iskolai dokumentumok és a tanulók iskolai nyilvántartásának elkészítése érdekében, a SIIIR vezetésére kijelölt személlyel, a tanulók adatainak kiegészítése és frissítése érdekében;
e) tájékoztatja: a tanulókat és a szülőket vagy törvényes képviselőket a nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseiről; a szülőket vagy törvényes képviselőket az iskolai helyzetről, a tanulók magatartásáról, tanórai jelenlétéről; a tájékoztatás a szülőkkel vagy törvényes képviselőkkel folytatott megbeszéléseken zajlik, valamint szükség esetén írásban a fegyelmi intézkedésekről, az iskolai helyzet lezárásának elmulasztásáról, a bukásról vagy az osztályismétlésről valahányszor ez szükséges;
2) Az osztályfőnöknek továbbá a következő feladatai vannak:
a) kitölti az osztálynaplót a tanulók iskolai azonosító adataival (név, apja monogramja, keresztnév, névjegyzékszám);
b) igazolja a tanulók hiányzásait, ezen rendelet, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzatának rendelkezéseivel összhangban;
c) javaslatot tesz az osztálytanácsban és a tanári tanácsban az egyes tanulók magaviseleti osztályzatára, ezen szabályzat előírásainak megfelelően;
d) tájékoztatja a tanári tanácsot jóváhagyás céljából az osztálytanács által javasolt szankciókról, valamint a magatartási osztályzat csökkentésére vonatkozó szankciók feloldására vonatkozó javaslatról;
e) végrehajtja a tanári tanács által a jelen szabályzat és a tanulói alapszabályzat szerint meghatározott tanulói szankciókat;
f) a tanév végén minden tanulóról kitölti az iskolai beszámolót, és azt bejegyzi a katalógusba és a tanulói ellenőrző könyvbe;
g) a tanév végén az eredmények alapján rangsorolja a tanulókat;
javaslatot tesz az Igazgatótanácsnak a tanulók számára a hatályos jogszabályokkal összhangban nyújtott ösztöndíjak odaítélésére;
h) kitölti a tanulói közösségre vonatkozó dokumentumokat, és figyelemmel kíséri a tanulók oktatási portfóliójának kitöltését;
j) elkészíti az osztály tanórán kívüli oktatási tevékenységeinek naptárát.
k) a fenti rendelkezések az óvodai és általános iskolai tantestületre is a megfelelő módon alkalmazandók.
KISEGÍTŐ OKTATÓ SZEMÉLYZET
1. Titkársági részleg
36. cikk – 1) A titkársági részleg adott esetben a főtitkár, a titkár, a laboratóriumi technikus és az informatikus munkakörökből áll.
2) A titkársági részleg az igazgatónak van alárendelve.
3) A titkárság a tanulókkal, szülőkkel vagy törvényes képviselőkkel, illetve az intézményen kívüli más érdekelt személyekkel az igazgató által az igazgatótanács határozata alapján jóváhagyott munkarend szerint működik.
4) A titkársági részleg a következő feladatokat látja el:
a) az információk továbbítása az oktatási intézmény szintjén;
b) adatbázisok összeállítása, frissítése és kezelése;
c) a statisztikai kimutatások és a hatóságok által kért egyéb dokumentumkategóriák elkészítése és továbbítása, valamint az intézményegység levélforgalma;
d) a gyermekek/tanulók beiratkozása a személyi akták alapján, nyilvántartásuk vezetése, rendszerezése és folyamatos frissítése, valamint az óvodai/iskolaelőkészítői diákok/ tanulók mozgásával kapcsolatos problémák kezelése az igazgatótanács döntései alapján;
e) a nemzeti szintű vizsgák és értékelések, valamint a megüresedett álláshelyek betöltésére irányuló versenyvizsgák előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos sajátos problémák megoldása a hatályos jogszabályokban vagy a munkaköri leírásban meghatározott feladatokkal összhangban;
f) a tanulók iskolai helyzetével és a személyzeti jelentésekkel kapcsolatos dokumentumok kitöltése, ellenőrzése, megőrzése és archiválása;
g) a tanulmányi dokumentumok és az iskolai iratok beszerzése, kitöltése, kiadása és nyilvántartása, az egyetem előtti oktatásban a tanulmányi dokumentumok és az iskolai iratok jogi szabályozásáról szóló, az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendelet előírásaival összhangban;
h) a dokumentumok kiválasztása, nyilvántartásba vétele és benyújtása a Nemzeti Levéltárba az Oktatási Minisztérium rendeletével jóváhagyott „Megőrzési időtartam mutató” által meghatározott megőrzési időszakok lejárta után;
i) az egység bélyegzőjének megőrzése és elhelyezése az illetékes személyek által záradékolt és aláírt dokumentumokon, amennyiben az igazgató így döntött;
j) a hatályos jogszabályoknak vagy a munkaköri leírásnak megfelelő dokumentumok/dokumentumok elkészítése és/vagy ellenőrzése, illetve jóváhagyása; személyzeti jelentések készítése;
k) az oktatási intézmény alkalmazottai személyi aktáinak elkészítése, frissítése és kezelése;
l) a bérek és egyéb jogosultságok kiszámítása a számviteli részleggel együttműködve;
m) az oktatási intézmény levelezésének kezelése;
n) az osztályon végzett tevékenységek eljárásainak kidolgozása és aktualizálása a hatályos jogszabályokkal összhangban.
37. cikk – 1) Az oktatási intézmény vezető titkára/titkára biztosítja a személyzet számára a jelenléti íveket, és felelős azok felügyeletéért.
2) Tilos a bizonyítványok, beiratkozási lapok, jellemzések és bármely más oktatási vagy iskolai dokumentum kiállítását feltételhez kötni.
3) Kérésre az iskolai dokumentumokat a kérelemnek az intézmény nyilvántartásába történő felvételét követő 30 napon belül kell kiállítani.
2. Iskolai könyvtár vagy dokumentációs és információs központ
38. cikk – 1) Az iskolai könyvtárat vagy dokumentációs és információs központot az oktatási intézményekben kell megszervezni és működtetni.
2) Szervezésük és működésük a könyvtárakról szóló, újra kiadott 334/2002. sz. törvény, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel, valamint az Oktatási Minisztérium rendeletével jóváhagyott szabályzatok alapján történik.
3) Dokumentációs és információs központok bármely állami, magán- és felekezeti oktatási intézményben a Tanárképző Központ igazgatójának döntése alapján, az Oktatási Minisztérium által meghatározott kritériumok alapján, az oktatási intézmény igazgatótanácsának javaslatára, az iskolai tanfelügyelőség véleményének kikérésével hozhatók létre és működhetnek.
4) A dokumentációs és információs központban a törvény értelmében a dokumentációt felügyelő tanár és az iskolai könyvtáros is dolgozhat.
5) Kivételes esetben a könyvtáros vagy a dokumentációt felügyelő tanár az oktatási intézmény vezetése által más, a munkaköri leírásban kifejezetten meghatározott feladatokat is kaphat.
6) Az oktatási intézményekben a tanulók és a személyzet ingyenesen hozzáférhetnek a virtuális iskolai könyvtárhoz és az e-learning iskolai platformhoz.
7) Az e-learning iskolai platformot az oktatási intézmény arra is használja, hogy segítséget nyújtson a tanulóknak a tanítási idő alatt vagy azon kívül, amikor az iskolai órák szünetelnek, valamint azoknak a tanulóknak, akik egészségügyi okokból ideiglenesen nem tudnak részt venni a tanórákon.
39. cikk – Általános rendelkezések:
1) A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum könyvtára iskolai könyvtár, amely részt vesz az oktató-nevelő és tudományos folyamatban.
2) Intézményünk magánjogi könyvtárként működik, amely kizárólag a „Hám János” Római Katolikus Teológiai Gimnázium diákjait és tanárait szolgálja ki.
40. cikk – 1) Általános szolgáltatások:
a) olvasótermi kölcsönzés (könyvek, folyóiratok stb.)
b) módszertani útmutatás a gyűjteményekhez való hozzáféréssel kapcsolatban
c) kölcsönzés
d) hozzáférés az adatbázisokhoz és az internethez
e) hozzáférés a betűrendes és rendszerezett katalógusokhoz
f) másolás a könyvtár állományából
41. cikk – 1) A felhasználók kötelesek betartani a könyvtár szabályzatát. Minden felhasználó könyvtári igazolványt kap, amely a szolgáltatások igénybevételének feltétele. A könyvtári engedélyt minden tanév elején jóvá kell hagyni.
2) Könyvtárunk a kölcsönzéstől függően 3 féle dokumentumot különböztet meg:
a) Az ingyenes polcon a kölcsönözhető kiadványok találhatók. Minden kölcsönzés legfeljebb 14 napra szól, egy alkalommal további 14 nappal történő meghosszabbítás lehetőségével. Az olvasónak joga van a hosszabbításra, ha az adott kötetből van még egy példány. A dokumentumok elvesztését vagy megsemmisülését az azonos dokumentumok fizikai visszaszerzésével vagy a dokumentumok könyvtár által meghatározott értékének kifizetésével szankcionálják.
b) A többször igényelt dokumentumok legfeljebb 3 napra kölcsönözhetők. Ezek a korlátozott kölcsönzési kategóriába tartozó kiadványok.
c) A nagy keresletnek örvendő, kis példányszámú dokumentumok (lexikonok, szótárak, atlaszok, albumok stb.) és a CD-ROM-on tárolt információk mentesülnek a kölcsönzés alól.
d) Ha egy könyvet már kikölcsönöztek, amikor azt igénylik, az olvasó kérheti, hogy felvegyék a várólistára. A kérelmet személyesen kell benyújtani, és legfeljebb 3 kötetre vonatkozóan. A naponta benyújtott kérések számát, valamint a speciális kölcsönzési feltételeket a könyvtáros határozza meg. Az olvasó köteles ezeket a szabályokat és feltételeket betartani.
e) Egy diák által igényelhető kiadványok száma 3 kötet.
3) Az olvasóterem használata:
a) a könyvtárban tilos dohányozni, enni és inni;
b) a felhasználók kötelesek felmutatni a könyvtári igazolványukat;
c) az olvasóteremben a tájékozódást táblák, betűrendes és rendszerezett katalógusok segítik, de szükség esetén a könyvtáros is segít az olvasóknak;
d) a polcról levett dokumentumokat az asztalokra helyezik, majd a könyvtáros visszarakja azokat;
e) a teremből való távozáskor az olvasók kötelesek a kivett dokumentumokat a könyvtárosnak bemutatni.
Számítógép-használat:
42. cikk – 1) A diákok az olvasóteremben elhelyezett számítógépeket tudományos dokumentáció és kutatás céljából használhatják az illetékes szakkörökben. A felhasználók kötelesek szigorú feltételeket betartani.
2) A felhasználók kötelesek megőrizni a számítógépek és tartozékaik épségét. Sérülés esetén a könyvtárost értesítik.
A biztonság és a törvényességi rendszer érdekében szigorúan tilos a számítógépek és az internet használata:
a) illegális vagy államellenes tevékenységek szervezésére
b) anyagi haszonszerzésre
c) programok letöltésére és telepítésére
d) pornográf vagy diszkriminatív weboldalak megtekintésére
e) az online játékok, chatprogramok, közösségi oldalak (Facebook, Twitter) használatához
f) e-mailek küldéséhez
3) A könyvtárosnak joga van igény szerint korlátozni az internet-hozzáférés idejét.
Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig: 8.00 – 16.00 óráig
3. Menedzsment
43. cikk – 1) A kisegítő oktatói és nem oktatói állományt a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója alkalmazza, a hatályos jogszabályoknak megfelelő felvételi eljárást követően.
2) Az igazgató döntése alapján működő felvételi vizsgabizottság az igazgatóból/igazgatóhelyettesből, más, a kérdésekért felelős tanárokból, adminisztrátorból/könyvelőből áll, ha a helyzet úgy kívánja.
3) A felvétel megüresedett/fenntartott álláshelyre történik, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség által minden évre kiadott személyzeti lista alapján.
4) Ha egy-egy tevékenységi területen nagy szükség van rá, és nincsenek költségvetésen kívüli források, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vezetősége segítséget kérhet a Szatmári Katolikus Egyházmegyétől.
5) A tantestülettel együtt a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum minden más alkalmazottja a maga területén ugyanúgy gondoskodik a munkahelyi tevékenység zavartalan lebonyolításáról, a munkaköri leírás alapján.
6) Minden alkalmazott, akár állami költségvetésből, akár költségvetésen kívüli forrásokból, akár a Szatmári Katolikus Egyházmegye pénzeszközeiből kapja a fizetését, tiszteletben tartja és teljesíti a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója által a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, készséget mutatva bármilyen probléma megoldására, ha a helyzet úgy kívánja.
7) Az adminisztrációs részleg a következő feladatokat látja el:
a) az eszközállomány kezelése;
b) az intézmény felelősségi körébe tartozó javítások elvégzése, valamint az oktatási intézmény karbantartása, higiéniai, takarítási és háztartási feladatainak ellátása;
c) a terület, az épületek és a tan- és törzsanyagbázis valamennyi elemének karbantartása;
d) nyilvántartás az anyagfelhasználásról;
e) az éves beszerzési terv és a szerződéskötési dokumentumok elkészítése;
f) az oktatási intézmény vezetősége által meghatározott intézkedések végrehajtása a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, a vészhelyzetek és a P.S.I. tekintetében.
A DIÁKOK (AZ OKTATÁS ELSŐDLEGES KEDVEZMÉNYEZETTJEI)
44. cikk – 1) Jelen rendelet és az Egyetemi Előkészítő Oktatási Egységek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló/2016. évi keretszabályzat szerint a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban a tanulói jogviszony az alábbiak szerint nyerhető el:
a) a beiratkozással (előkészítő osztályba);
b) a 9. osztályba történő vizsgával (teológiai profil);
c) számítógépes elosztással (kilencedik osztály, reál/humán profil);
d) felvételi vizsgával (első évfolyam, szakiskolai szint);
e) más oktatási intézményből történő átvétel útján.
45. cikk – 1) Az áthelyezések csak a szünidőben – általában a nyári szünetben – történhetnek.
2) Az áthelyezési kérelmeket, az egyéb szükséges dokumentumokkal együtt, amelyeket az iskola vezetősége által meghatározott határidőn belül a titkárságon nyújtanak be, az Igazgatótanács vizsgálja meg és hagyja jóvá a Szabályzat – Az Egyetem Előtti Oktatási Egységek Szervezési és Működési Szabályzatának 2022-es jogszabályi rendelkezéseinek megfelelően.
3) Az áthelyezéshez az áthelyezést kérő tanulókkal és szüleikkel kollokviumot tartanak a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójából vagy a vezetőtanács egyik tagjából és egy másik tanárból álló bizottság előtt.
4) Több áthelyezési kérelem esetén a kollokviumot a tanulókkal és a szülőkkel a hirdetőtáblán kifüggesztett ütemterv alapján tartják meg.
5) A következő tanulói kategóriák elsőbbséget élveznek az áthelyezésben:
a) gyakorló keresztény családok gyermekei (plébános ajánlása alapján),
b) olyan gyermekek, akiknek testvéreik/szüleik jó tanulmányi és fegyelmi eredményekkel rendelkeznek vagy rendelkeztek az oktatási intézményben, és akiknek szülei tiszteletben tartják/tartották a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum szervezeti és működési szabályzatát,
c) nagyon jó tanulási és fegyelmi eredményekkel rendelkező gyermekek (a tanuló ellenőrző könyvének vagy az előző iskola bizonyítványának fénymásolata alapján).
46. cikk – A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanulói jogviszonyát a tanórák látogatásával és az iskola által javasolt valamennyi tevékenységben való részvétellel kell gyakorolni.
47. cikk – A szakképző osztályok esetében a tanulók a 10. évfolyam megkezdése után nem változtathatják meg profiljukat az intézményen belül.
48. cikk – A duális képzésben a tanulók egyik csoportból/képzési évfolyamról a másikba, ugyanazon oktatási intézményen belül, vagy egyik oktatási intézményből a másikba történő áthelyezése csak a gazdasági vezető hozzájárulásával történhet.
1. Diákjogok
49. cikk – 1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak alapvető joga és kötelessége, hogy tanuljanak, és egyenlő jelentőséget tulajdonítsanak az iskolai tantervben szereplő valamennyi tantárgynak. Élvezik mindazokat az alkotmányos jogokat, amelyeket az Egyetem Előtti Oktatási Egységek Szervezeti és Működési Keretszabályzata 2022, a Tanulói Szabályzat és a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Szervezeti és Működési Szabályzata biztosít számukra.
2) Az iskolaévek alatt a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban a tanulónak joga van saját emberi személyiségének (értelmi, szociális, erkölcsi, szellemi, lelki, érzelmi és fizikai) átfogó formálására és fejlesztésére, és annak előnyeit élvezheti.
3) Az oktató-nevelő folyamat során a tanuló hozzáfér a legújabb információkhoz, személyes tapasztalatokon keresztül állást foglal az erkölcsi-keresztény értékekről. A következő jogokkal is rendelkezik:
a) élvezi az ország törvényei és hivatalos dokumentumai által biztosított valamennyi jogot.
b) joga van az énképe, méltósága és személyisége tiszteletben tartásához.
c) joga van a személyes adatok védelméhez, kivéve a törvényben meghatározott helyzetekben.
d) jogosult olyan helyiségekben kifejteni a tevékenységét, amelyek megfelelnek az iskolai higiéniai, munkavédelmi, polgári védelmi és tűzvédelmi szabályoknak az oktatási intézményben.
e) ismerni az iskola pedagógiai programját, a tanterv követelményeit;
f) választani az oktatási kínálatból, a tevékenységekből és a szakkörökből;
g) részt venni az iskolai és tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken, előadásokon;
h) használni az iskola által biztosított felszereléseket és eszközbázist;
i) használni a speciális rendeltetésű helyiségeket, mint például a könyvtár, a számítógépterem, a menza, a sportcsarnok stb;
j) hozzáférjenek a jogaik megismeréséhez szükséges információkhoz;
k) rendszeres orvosi ellátásban részesüljenek;
l) kezdeményezzék klubok, szakkörök létrehozását;
m) részt vegyenek e körök tevékenységében;
n) a Diáktanácsban betöltött tisztségekre szavazni és megválasztatni magukat;
o) megválasztani a Diáktanács tagjait;
p) véleményüket kulturáltan kifejezni, azt tisztelettudóan közölni az igazgatóval, a tanárokkal vagy az igazgatóval;
q) kulturált módon tájékozódni iskolai helyzetükről, személyes eredményeikről, értékelésükről, bemutatva az ellenőrző könyvecskét az osztályzatok beírásához;
r) tájékozódni, véleményt nyilvánítani és a társaikkal kapcsolatos problémákra lehetséges megoldásokat felajánlani;
s) személyes problémák esetén kérjék az osztályfőnök, a tanárok és az igazgató támogatását;
t) problémás helyzetek esetén segítséget kérjenek az osztályfőnöktől vagy az igazgatótól azok megoldása érdekében;
u) személyesen vagy képviselőn keresztül részt vegyenek a saját érdekeiket érintő döntésekben;
v) tiszteletben tartani vallási meggyőződésüket, nemzeti vagy etnikai identitásukat, valamint az ezek kifejezéséhez és gyakorlásához való jogukat, feltéve, hogy azok viszont nem akadályozzák társaik oktatáshoz való jogát;
w) anyagi támogatásban részesüljenek szociális ösztöndíj formájában az iskoláztatásuk költségeinek fedezésére, ha megfelelnek a meghatározott feltételeknek.
2. A diákok kötelezettségei
50. cikk – 1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak kötelességei a következők:
a) úgy gyakorolják jogaikat, hogy ne sértsék mások és az iskola jogait, illetve ne akadályozzanak másokat jogaik gyakorlásában;
b) elvileg hozzájárulnak ahhoz, hogy tantervi vagy tanórán kívüli tevékenységek során filmfelvételeket/fényképeket készítsenek róluk, amelyek célja az iskola/oktatási kínálat imázsának népszerűsítése, vagy amelyek bizonyítékként szolgálnak bizonyos kulturális/sport/spirituális jellegű, az oktatási intézmény egészére nézve hasznos tevékenységek elvégzéséhez;
c) szorgalmasan tanulni, hogy képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el; aktívan részt venni a tanórákon, és magukkal vinni a tanórákhoz szükséges taneszközöket, valamint az ellenőrző könyvecskét;
d) mind az iskolában, mind az iskola által szervezett programokon kulturáltan, megfelelő módon viselkednek, követendő példaként szolgálva;
e) az iskolában a következő köszöntések egyikét használják: Laudetur Jesus Christus! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Jó napot kívánok!
f) viselkedjen kulturáltan az iskolában és az iskolán kívül is;
g) kulturáltan viselkedni, az iskolában tisztességes és megfelelő öltözetben megjelenni, valamint a hatályos jogszabályoknak és az egyetem előtti oktatási intézmény szabályzatainak és határozatainak megfelelő azonosítót viselni. Az öltözék vagy az azonosító hiánya nem lehet ok az iskola területére való belépés megtagadására;
h) ünnepi alkalmakkor, közös programok keretében a tanulóknak sötét ruhát, fehér inget és az iskola logójával ellátott nyakkendőt kell viselniük;
i) tiszteletben tartani a szerzői jogokat és elismerni az elkészített munkákban bemutatott információk forrását;
j) az oktatási folyamat és a kapcsolódó tevékenységek során tapasztalt minden törvénytelenséget jelenteni az illetékes hatóságoknak, a jogszabályoknak megfelelően;
k) értesíteni az oktatási intézmény képviselőit minden olyan helyzetről, amely veszélyeztetheti a tanulók és a tanárok biztonságát;
l) rendeltetésszerűen használni minden olyan iskolai létesítményt, amelyhez hozzáférnek;
m) tiszteletben tartani a tisztaságot, a csendet és a rendet az iskola területén;
n) megőrizni az egyetem előtti oktatási intézmény által rendelkezésükre bocsátott tárgyi eszközök épségét és megfelelő működését;
o) az egyetem előtti oktatási intézmény által a rendelkezésükre bocsátott taneszközökben az egyéni hiba megállapítását követően okozott károkat megtéríteni;
p) a tanteremben elkövetett rongálásokat az osztályfelelős köteles jelenteni az osztályfőnöknek, aki ezt a bejáratnál lévő füzetbe bejegyzi; az elkövető viseli a következményeket, beleértve az okozott kár megfizetését is;
q) a tanuló ellenőrzőjét megfelelően lepecsételve magánál tartani, és azt a tanároknak az értékeléseken szerzett jegyek beírására, valamint a szülőknek, gyámoknak vagy törvényes képviselőiknek az iskolai helyzetükről való tájékoztatás céljából bemutatni;
r) az ingyenesen kapott tankönyveket használni, és a tanév végén jó állapotban visszaadni;
s) megértést, toleranciát és tiszteletet tanúsítani az egész iskolai közösség: a tanulók és a személyzet iránt;
t) az iskolai kisbuszokban való utazáskor elfoglalni a kijelölt helyeket, kulturáltan viselkedni és kulturált nyelvezetet használni, nem rongálni a közlekedési eszközökben lévő tulajdont, és tiszteletben tartani a közlekedési szabályokat;
u) megismerni és tiszteletben tartani – megértési szintjüknek, életkoruknak és egyéni körülményeiknek megfelelően – a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, a tűzmegelőzésre és tűzoltásra, a polgári védelemre és a környezetvédelemre vonatkozó szabályokat;
v) betegség esetén az osztályfőnököt közvetlenül vagy a szülőkön, gondviselőkön, törvényes képviselőkön keresztül értesíteni, az orvosi rendelőt felkeresni, és az orvosi javaslatoktól függően, különösen fertőző betegség esetén nem veszélyeztetni a diáktársak és az iskolai személyzet egészségét;
z) a tanórákat imával kezdeni és befejezni.
2) A szakiskolába járó tanulóknak megfelelően kell öltözködniük:
a) szakácsok: talár, sapka és papucs;
b) pincérek: fehér ing, fekete nadrág, mellény és papucs;
c) elektronikai automatizálás/autószerelő: munkafelszerelés.
3) A szakképzésben részt vevő tanulóknak a gyakorlati képzési időszakokat fizikai jelenléttel kell teljesíteniük.
4) A tanulóknak tilos:
a) megsemmisíteni, megváltoztatni vagy kiegészíteni az iskolai dokumentumokat, mint például a katalógusokat, beiratkozási lapokat, ellenőrző könyvecskét és bármely más hasonló kategóriájú dokumentumot, vagy az oktatási intézmény tulajdonát megrongálni;
b) az egyetemet megelőző oktatási intézményben olyan anyagot bemutatni és terjeszteni, amely tartalmánál fogva aláássa az ország függetlenségét, szuverenitását, egységét és nemzeti integritását, amely erőszakot, intoleranciát szít, vagy amely sérti valamely személy közmegítélését;
c) cigarettát (beleértve az elektronikus cigarettát is), kábítószert, alkoholt, különböző eladásra szánt tárgyakat, veszélyes, sérülést és balesetet okozó tárgyakat (robbanóanyag, kés, fegyver), elektronikus tárgyakat/eszközöket, játékokat, játékkártyákat behozni.
d) bármilyen típusú fegyver vagy egyéb pirotechnikai termék, például lőszer, petárda, tűzijáték, durranó vagy egyéb, könnygáz, kábító spray vagy egyéb, hasonló típusú termék bevitele és/vagy használata, amely hatása révén az oktatási intézmény tanulóinak és személyzetének testi és lelki épségét veszélyeztetheti. A tanulókat nem lehet megfosztani olyan személyes tárgyaiktól, amelyek nem veszélyeztetik személyes biztonságukat vagy az oktatási intézményben tartózkodó más személyek biztonságát, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban;
e) az oktatási intézményekben választási, vallási hittérítő, obszcén vagy pornográf anyagok terjesztése;
f) mobiltelefonok és okosórák használata a tanórákon, vizsgákon és versenyeken; ezeket minden tevékenység során ki kell kapcsolni; e rendelkezés alól kivételként a mobiltelefonok/okosórák használata a tanórákon csak a tanár beleegyezésével engedélyezett, ha azok az oktatási folyamatban használatosak.
Ha a tanárok nem engedélyezik a mobiltelefonok/okosórák használatát az oktatási folyamatban, akkor azokat a teljes tevékenység vagy tanóra alatt ki kell kapcsolni.
A mobiltelefonok/okostelefonok használatára vonatkozó szabályok be nem tartása, beleértve az iskolai etikától eltérő használatot az intézményben végzett tevékenységek során, fegyelmi vétségnek minősül, és a belső szabályzat rendelkezései szerint szankcionálandó.
g) dohányzás az iskola területén. Ebben az esetben a tanulót szóban szankcionáljuk, ismételt szabálysértés esetén a szankcionálásról az Osztálytanács dönt.
h) sértő, illetlen, megfélemlítő vagy diszkriminatív módon viselkedni, valamint nyelvében és viselkedésében erőszakot tanúsítani az oktatási intézmény munkatársaival és személyzetével szemben; tilos diktatórikus jelképek vagy ilyen jelképekkel ellátott ruházat bevitele és viselése.
i) az oktatási intézményben és azon kívül erőszakos cselekményekre provokálni, felbujtani és azokban részt venni;
j) az iskola területét tanítási idő alatt elhagyni, kivételt képeznek a nagykorú tanulók és az iskola házirendjében meghatározott helyzetek;
k) az iskola területén triviális nyelvezetet vagy káromkodást használni;
l) az iskola vezetősége és az osztályfőnök beleegyezése nélkül idegeneket az iskolába hívni/elősegíteni az iskolába való belépést;
m) a tanuló státuszának nem megfelelő különböző eszközöket behozni az iskola területére. Hang- és képfelvételek rögzítése, reklámanyagok terjesztése csak az iskola igazgatójának hozzájárulásával lehetséges.
n) az iskolai eszközök megsemmisítése, amelyeket az előírásoknak megfelelően és a tanárok hozzájárulásával használnak; ha azokat a tanuló szándékosan megsemmisíti vagy megrongálja, a hatályos jogszabályok szerint a szülei felelősek és kötelesek kártérítést fizetni. Ennek arányát az intézmény igazgatója határozza meg. A megsemmisítés vagy megrongálás tényét az osztályfőnök jegyzőkönyvben rögzíti.
3. Díjak/ösztöndíjak
51. cikk – 1) Minden tanév végén a tanulásban és magatartásban nagyon jó eredményeket elért tanulókat az osztály/iskolai közössége előtt kitüntetik (a körülményektől és feltételektől függően), és az iskola és a Szülői Szervezet lehetőségei szerint további jutalomra (díjra) jogosultak: oklevél, könyv, tárgyak, belföldi és külföldi kirándulások, stb.
2) A tanulásban és fegyelemben kiemelkedő eredményeket elérő tanulók a tanév során az iskola által szervezett különböző programokba való bekapcsolódással is jutalmazhatók.
3) Az iskolai olimpiák és az általános műveltségi vagy sporttárgyak versenyeinek győzteseit a következőképpen tüntetik ki: az érdemek közzététele az iskola dísztábláján, oklevelek és díjak szervezett keretek között történő átadása.
4) Az iskolai és tanórán kívüli tevékenységekben elért kiemelkedő eredményekért a tanulók a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Elismerő Oklevélben részesülhetnek.
4. Fegyelmi vétségek
52. cikk – 1) Az iskolai fegyelem megsértését – súlyosságától függően – az osztályfőnök, az Osztálytanács, a Tanári Testület vagy adott esetben a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Igazgatótanácsa szankcionálja.
2) A hatályos jogszabályokat, így a jelen szabályzatot is sértő cselekményeket elkövető tanulókat a vétség súlyosságának megfelelően büntetjük.
3) Azok a tanulók, függetlenül a teológiai profilban való tanulmányi szinttől, akiknek a magaviseleti jegye éves átlagban 8-asnál kevesebbet ér el, nem folytathatják tanulmányaikat ezen a szinten. Ezek a tanulók a következő tanévre más profilra/líceumba kötelesek átjelentkezni, a hatályos jogszabályoknak megfelelően.
4) A tanulókkal szemben kiszabott valamennyi szankciót a tanulóval, a szülőkkel/törvényes képviselővel írásban közli annak az osztálynak a tanára vagy osztályfőnöke, amelyikhez a tanuló tartozik.
5) Ha az a tanuló, akivel szemben szankciót szabtak ki, a modul vagy a tanév végéig kifogástalan magatartást és kifogástalan viselkedést tanúsít, a szankcióval járó magaviseleti jegy csökkentésére vonatkozó rendelkezés újra megvitatható/megszüntethető (ha a szankció és a félév/tanév vége között legalább 5 hét van). A magaviseleti jegy csökkentésének a fent meghatározott feltételek szerinti újra megvitatását/megszüntetésére vonatkozó javaslatot az osztályfőnöknek kell megtennie és a tanári karnak jóvá kell hagynia.
6) A szankcióval szembeni fellebbezést a tanulónak vagy adott esetben a tanuló szülőjének/gondviselőjének/törvényes képviselőjének a szankció alkalmazását követő 5 munkanapon belül írásban kell benyújtania a tanintézmény titkárságára.
7) A fellebbezést a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum titkárságán történő benyújtásától számított 30 napon belül kell elbírálni.
4.1. Nagyon súlyos fegyelmi vétségek
A következő esetek minősülnek nagyon súlyos fegyelmi vétségnek:
a) cigaretta – beleértve az elektronikus cigarettát is – bejuttatása az iskola területére a tanulók által, és annak elszívása;
b) alkoholtartalmú italoknak a tanulók által történő behozatala és fogyasztása az iskola területén;
c) kábítószerek tanulók általi behozatala és fogyasztása az iskola területén;
d) veszélyes tárgyak, kések és fegyverek tanulók általi behozatala, amelyek sérüléseket és baleseteket okozhatnak az iskola területén;
e) a lelki erőszak megnyilvánulása, a zaklatás és a cyberbullying (zaklatás, a 7. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó módszertani normák jóváhagyásáról szóló OM 4343/ 27.05.2020. (1^1), 56^1. cikk és 6^1. pkt. a nemzeti oktatási törvény mellékletének 6^1. sz. 1/2011. számú, a lelki erőszakról – zaklatásról, mint a fizikai, verbális, kapcsolati és/vagy kibernetikai cselekmény vagy cselekménysorozat, amely nehezen elkerülhető társadalmi környezetben, szándékosan, hatalmi egyenlőtlenséggel elkövetett, a méltóság sérelmét eredményező, vagy megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő légkört teremtő, egy személy vagy személyek csoportja ellen irányuló, a diszkrimináció és a társadalmi kirekesztés szempontjait érintő cselekmény vagy cselekménysorozat, amely vonatkozhat egy bizonyos fajhoz, nemzetiséghez, etnikai csoporthoz, valláshoz, társadalmi vagy hátrányos helyzetű csoporthoz való tartozásra vagy meggyőződésre, nemre vagy szexuális irányultságra, személyes tulajdonságokra, cselekvésre vagy cselekvéssorozatra, magatartásra, amely az oktatási intézményekben illetve az oktatás és képzés valamennyi helyszínén történik. A pszichológiai erőszak – zaklatás kifejezés nem foglalja magában a felnőttek és gyermekek közötti erőszakos kapcsolatokat, valamint a felnőttek közötti erőszakos kapcsolatokat az oktatási intézményen belül; ; a cyberbullying olyan cselekményekből áll, amelyeket internetes hálózatokon, számítógépen, táblagépen, mobiltelefonon keresztül hajtanak végre, és magában foglalhatja az online zaklatás elemeit, valamint illegális és/vagy sértő tartalmakat, amelyek a közösségi média, weboldalak, üzenetküldés területén azonosított, technológia által közvetített bármely viselkedésre utalnak. Az erőszak ezen formája nem korlátozódik az olyan ismétlődő magatartásokra, mint például: sértő/megalázó/megsértő/megsértő tartalmú e-mailek, posztok, üzenetek, képek, videók, hanem a gyermek szándékos kizárását/marginális helyzetbe hozását jelenti az online térben, a személyes e-mail fiók jelszavának feltörését, amelyet online közösségi médiacsoportokban és hálózatokon vagy az online elektronikus kommunikáció egyéb formáin keresztül hajtanak végre).
5. Az iskolai program
A fizikai jelenléttel járó tanórákról való felfüggesztés a szülő kérésére, a kezelőorvos tanácsára és konkrét ajánlásával, egyéni alapon történhet.
6. Engedélyek, késések és hiányzások
53. cikk – Különleges esetekben a tanulók az igazgató vagy az igazgatóhelyettes által aláírt és lepecsételt felmentő lappal hagyhatják el az iskola területét. A felmentő cédulákat a szaktanárok is előzetesen aláírják. Különleges esetekben az iskolaorvos vagy a védőnő betegség esetén betegszabadságot/kimenőt állíthat ki. Ebben az esetben az iskolaorvos/nővér a betegségi igazolás mellett a hivatal aláírásával és pecsétjével ellátott táppénzes igazolást is kiállítja. Az orvos/ápolónő a szabadság kiadásának időpontjában szóban vagy elektronikus úton tájékoztatja az osztályfőnököt. A tanuló az intézmény elhagyása előtt átadja a dokumentumokat az iskolai portásnak. Minden nap végén a titkárság feladata, hogy a szabadságleveleket átadja az osztályfőnököknek. A szülő előzetes írásbeli kérésére az osztályfőnök (vagy az osztályfőnök távollétében az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) felmentheti a tanulót a tanítási órák alól. Kivételes esetekben (és írásbeli kérés hiányában) csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes mentesítheti az intézményt elhagyni kívánó tanulót. A szülők tanítási időszakonként 1 napot meghaladó (megalapozott okból történő) távollétre vonatkozó kérelmét csak az iskola igazgatója hagyhatja jóvá. A szülő által előzetesen benyújtott írásbeli kérelem esetén az osztályfőnöknek joga van tanítási időszakonként 1 tanítási napot meg nem haladó távollétet igazolni.
A duális szakképzésben, az autószerelő valamint az elektronikai és automatizálási szakirányú képzésben a tanulók egyéni gyakornoki szerződéssel rendelkeznek, amely meghatározza a duális szakképzési ösztöndíj feltételeit. E kritériumok szerint a tanulók kötelesek pótolni az elmulasztott gyakorlati órákat, függetlenül attól, hogy azok igazoltak-e, ellenkező esetben elveszítik a duális szakmai ösztöndíjat arra a hónapra, amikor hiányoztak.
54. cikk – A létesítménybe való biztonságos belépésért felelős személyzetnek kötelessége a későn érkezőket a kapunál elhelyezett nyilvántartásba bejegyezni. A későn érkezőket a kapunál elhelyezett „Későn érkezők” katalógusban rögzítik. A késéseket az osztályfőnök ellenőrzi és értékeli. A 20 percnél hosszabb késés igazolatlan hiányzásnak minősül. A késések, igazolatlan mulasztások helyzetét az osztálytanácsban kerül megbeszélésre.
55. cikk – A tanárnak kötelessége az osztálynaplóban rögzíteni a tanulók óráról való távolmaradását. A tanulók hiányzásait a tanuló hiányzásának napján be kell jegyezni az osztálynaplóba. A tanuló csak akkor jegyezhető be hiányzóként, ha fizikailag nincs jelen az órán. Tilos a hiányzásokat kényszerítő intézkedésként alkalmazni. A tanuló óráról való késését a szaktanár igazolhatja. A tanuló csak megalapozott objektív okokból hiányozhat az óráról. Ebben az esetben a szülő is köteles értesíteni az osztályfőnököt. Ellenkező esetben az osztályfőnök 3 nap be nem jelentett hiányzás után köteles ellenőrizni a hiányzás okát. Ha az osztályfőnök úgy ítéli meg, hogy a tanuló igazolatlanul hiányzik, kötelessége felvenni a kapcsolatot a családdal, hogy kiderítse a távolmaradás valódi okait.
56. cikk – Egészségügyi okokból történő hiányzás után a tanulónak a tanítási órákra való visszatérés első napján vagy 5 munkanapon belül kötelessége bemutatni a hiányzásokat igazoló dokumentumokat (orvosi igazolás, orvosi levél). Betegség esetén orvosi igazolás nélkül a szülőnek lehetősége van írásban igazolni a hiányzásokat, 1 nap/tanítási időszak. Ezeket az indoklásokat/igazolásokat az osztályfőnöknek kell átadni. A hiányzások igazolatlanoknak minősülnek, ha ezeket a dokumentumokat nem mutatják be az előírt határidőn belül. Az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos eljárásért az osztályfőnök felel, és azt a dátummal együtt a katalógus megjegyzés rovatában rögzítik.
57. cikk – A hónap első munkanapján az osztályfőnök köteles a titkárságon leadni egy jelentést az osztály minden tanulójának hiányzásairól. 5 igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök köteles felvenni a kapcsolatot a tanuló szüleivel. A 6. hiányzás után az osztályfőnöknek ki kell töltenie és be kell nyújtania az iskola titkárságára az „Értesítés igazolatlan hiányzások esetén” nyomtatványt, amely alapján az iskolatitkárság telefonon értesíti a tanuló szüleit. Ha a tanuló igazolatlan hiányzásainak száma eléri a 20-at egy tanítási évben, vagy egy bizonyos tantárgyból a tanítási órák 10%-át, a magaviseleti jegye egy ponttal- és minden további 20 hiányzás után további egy-egy ponttal csökken. A döntést az osztálytanács hozza meg, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. Az igazolatlan hiányzásokért járó érdemjegy levonásáról szóló határozatot a titkárság közli a szülővel. A szülő/gondviselő köteles személyesen, írásban tudomásul venni az iskola titkárságán a magaviseleti jegy hiányzásokért történő levonását.
58. cikk – 1) Az értékelés célja annak megállapítása, hogy egy adott időpontban milyen szinten áll a tanulás, annak vezérlése és optimalizálása.
2) Az előkészítő osztály végén az egész tanév során végzett fizikai, szocio-emocionális, kognitív, nyelvi és kommunikációs fejlődés, valamint a gyermek képességeinek és a tanuláshoz való hozzáállásának értékelését a felelős pedagógus az oktatási minisztérium rendeletével jóváhagyott módszertan alapján készített jelentés kitöltésével zárja le.
59. cikk – 1) Az értékelési eszközöket az oktatás elsődleges kedvezményezettjeinek életkori és pszichopedagógiai sajátosságai, valamint az egyes tantárgyak sajátosságai szerint állapítják meg. Ezek a következők:
a) szóbeli értékelések;
b) tesztek, írásbeli dolgozatok;
c) kísérletek és gyakorlati tevékenységek;
d) beszámolók;
e) projektek;
f) gyakorlati vizsgák;
g) a tantervi bizottság által meghatározott és az igazgató által jóváhagyott vagy az Oktatási Minisztérium/iskolai tanfelügyelőségek által kidolgozott egyéb eszközök.
60. cikk – Az értékelő tesztek és bármilyen típusú vizsgatárgyak a nemzeti tanterv részét képező iskolai programok által meghatározott didaktikai-módszertani követelmények alapján kerülnek kidolgozásra. Az osztályozás ritmikusan történik, az értékelési eredményeket legfeljebb két héten belül közlik, és beillesztik az elektronikus katalógusba.
61. cikk – A tanév végén a tanító/elemi oktatásért felelős tanár/intézményvezető/osztályfőnök konzultál az osztálytanáccsal a magaviseleti átlag megállapításáról, amely értékeli a tanuló iskolai jelenlétét és magatartását, az oktatási intézmény által elfogadott szabályzatoknak való megfelelését.
62. cikk – 1) Minden tantárgy/modul esetében évente egy egységes átlagot kell elkészíteni, amelyet a jegyek számtani átlagának a legközelebbi egész számra történő kerekítésével számítanak ki. Ha a különbség 50 századrész, a kerekítés a tanuló javára történik.
2) Az átlagokat a katalógusban piros tintával kell rögzíteni.
3) A szakmodul átlagát a tanév során szerzett jegyekből számtani átlag számításával kell kiszámítani.
63. cikk – Az orvosilag felmentett tanulók esetében a testnevelés- és sporttanár a katalógusban a megfelelő rovatban rögzíti, hogy „a tanév során orvosilag felmentett”, egyúttal megadva az orvosi dokumentumot, annak számát és kiállításának dátumát. Az orvosi dokumentumot a titkárságon csatolják a tanuló személyi aktájához.
64. cikk – A vallási órákon való részvétel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történik.
65. cikk – A teológiai osztályok azon diákjai, akik 8-asnál alacsonyabb éves magaviseleti átlagot érnek el, nem folytathatják tanulmányaikat ebben a profilban. Ezek a diákok a következő tanévre kötelesek más profilra/líceumba átiratkozni, a hatályos jogszabályoknak és az adott egységek szervezeti és működési szabályzatának megfelelően.
66. cikk – Azokat a tanulókat, akiknek az iskolai helyzete egy vagy több tantárgyból/modulból nem véglegesíthető, mivel az érintett tantárgyak/modulok egy tanévben előírt óraszámának legalább 50%-áról okkal vagy ok nélkül hiányoztak, és nem rendelkeznek az ezen rendelet által előírt minimális osztályzatokkal/jegyekkel, halasztottnak nyilvánítják;
67. cikk – A halasztással érintett tanulók iskolai állapota a javítóvizsgák időszaka előtt, az igazgatótanács által meghatározott időszakban lezárul. Azok a halasztással érintett tanulók, akik nem tesznek sikeres záróvizsgát az iskolai helyzetük lezárásához, részt vehetnek a javítóvizsgákon. Az előkészítő osztályból vagy az első osztályból halasztottnak nyilvánított tanulókat, akik nem jelennek meg a vizsgaszakaszokon, újra beírják abba az osztályba, amelynek iskolai állapota nem zárult le.
68. cikk – Azokat a tanulókat, akik egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot illetve 5-ös alatti éves átlagot kapnak, valamint azokat a tanulókat, akik legfeljebb két tantárgyból nem tesznek sikeres érettségi vizsgát, bukott tanulónak nyilvánítják.
69. cikk – 1) A tanulókat az alábbi esetekben nyilvánítják évismétlőnek:
a) ha a tanulók a tanév végén több mint két tantárgyból/modulból elégtelen osztályzatot illetve 5-ös alatti éves átlagot kapnak.
b) ha a tanulók magaviseleti minősítése elégtelen/év végi átlaga 6-nál kisebb;
c) ha a bukásra álló tanulók nem jelennek meg a pótvizsga időszakban;
d) ha a tanulókat kizárták a középiskola utáni oktatásból.
2) Az előkészítő osztály és az első osztály végén a tanulók nem ismételhetnek.
70. cikk – A középiskola felső tagozatán és a nappali tagozatos posztlíceumi képzésben a tanulók legfeljebb kétszer kerülhetnek évismétlő helyzetbe. A tanulmányi évet csak egyszer lehet megismételni.
71. cikk – A bukott illetve évet halasztó diákok az iskolai tanterv szerinti éves anyagból vizsgáznak.
72. cikk – A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum azon tanulói számára, akik tanulmányaikat meghatározott ideig más országban kívánják folytatni, szülőjük, gyámjuk vagy törvényes képviselőjük írásbeli kérésére, fenntartják a helyeiket az intézményben.
73. cikk – Az egyes osztályok tanteslülete a tanév végén megtartott értekezleten értékeli a diákok tanulmányi előmenetelét, a tantestület titkára az általa megírt jegyzőkönyvbe bevezeti a sikeresen átment diákok, a bukott diákok, az évismétlő diákok, az évet halasztott és az eltanácsolt diákok számát, valamint a 7-es, illetve a teológiai osztályokban a 8-as alatti magaviseleti jegyű tanulók nevét.
Az oktatási intézmények által szervezett vizsgák
74. cikk – (1) Az oktatási intézmények az alábbi vizsgákat szervezik:
a) pótvizsga;
b) záróvizsga, azon diákok számára, akik a tanév során, valamilyen oknál fogva nem tudták befejezni a tanévet;
c) különbözeti vizsga azon diákok számára, akiknek az oktatási intézménybe való beiratkozásának feltétele az ilyen vizsgák letétele;
d) az 5. osztályba való beiratkozás céljából szervezett vizsgák/tesztek.
75. cikk – Az oktatási intézményekben a líceumi vagy szakképzésbe – beleértve a duális szakképzést és a műszaki képzést is – való felvételi vizsgák, valamint az országos vizsgák és képességvizsgák szervezése az oktatási miniszter rendeletével jóváhagyott módszertan szerint történik.
76. cikk – Tilos vizsgákat szervezni az elemi iskolai oktatás első osztályába való beiratkozáskor. Előkészítő osztályba azon gyermekeket írják be, akik a tanév kezdetéig betöltötték a 6. életévüket. A szülők, gyámok vagy törvényes képviselő írásbeli kérésére a naptári év végéig 6. életévüket betöltött gyermekek is beiratkozhatnak az előkészítő osztályba, ha pszichoszomatikus fejlettségük megfelelő.
77. cikk – Ha az előkészítő osztályba jelentkezők száma meghaladja a férőhelyek számát, a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató oktatási intézmények nyelvismereti tesztelést szervezhetnek az oktatási minisztérium rendeletével jóváhagyott általános iskolai beiskolázási módszertan alapján.
78. cikk – 1) A különbözeti vizsgákat általában az iskolai szünetekben tartják.
2) Az egyik oktatási intézményből a másikba való átjelentkezést kérő tanulók számára sikertelen különbözeti vizsga esetén nem kérhető újbóli vizsgáztatás.
3) Háromféle vizsgatípus különböztethető meg: írásbeli, szóbeli és gyakorlati, a helyzetnek megfelelően. Vizsgáztatáskor a három vizsgatípusból általában kettőt alkalmaznak, rendszerint írásbeli és szóbeli vizsgát.
4) Azokban a tantárgyakban/modulokban, amelyekben a profil vagy/és a szakosodás/szakképesítés miatt a gyakorlati vizsga is kötelező, annak, valamint a második vizsga vizsgáztatásának módját az oktatási intézmény igazgatója határozza meg a Tantervi Bizottság tagjaival együtt.
5) A gyakorlati vizsgának azokból a tantárgyakból/modulokból kell állnia, amelyeket túlnyomórészt tanultak a diákok.
Az oktatási intézmény igazgatója az Igazgatótanács határozata alapján határozatban állapítja meg a bizottságok összetételét és a vizsgák időpontját. A vizsgabizottság tantárgybizottságonként egy elnökből és két vizsgáztató tanárból áll. A bizottság felelős a vizsgatételek előkészítéséért.
6) Minden vizsgán a diákokat ugyanazon szakterületen vagy adott esetben rokon szakterületen/illetve szakterületi ágazaton oktató tanárok értékelik.
7) A sikertelenül vizsgázó diák, akkor megy át a vizsgán, ha legalább elégséges/5-ös osztályzatot ér el.
79. cikk – Azok a diákok, akik a pótvizsgán minden tantárgyból/modulból legkevesebb elégséges illetve 5-ös osztályzatot érnek el, sikeresen vizsgáznak és lezárják az adott tanévet.
80. cikk – 1) Azok a diákok, akik megbuknak és nem jelennek meg a kitűzött pótvizsga időpontjában, újra vizsgáztathatóak, amennyiben a pótvizsga időpontjától számított 7 munkanapon belül alaposan indokolt kérelmet nyújtanak be. Az újabb pótvizsga időpontját legkésőbb az új tanév kezdetéig kell kitűzni, erről az Igazgatótanács dönt.
2) Kivételes, iratokkal igazolt esetekben, például kórházi kezelés, ágyhoz kötöttség stb. a Tanfelügyelőség az új tanév kezdete után is engedélyezheti a pótvizsgát.
81. cikk – A vizsgaidőszak befejeztével, a javító vagy pótvizsga végén a tanár/tanító/osztályfőnök a naplóban rögzíti az ezen vizsgákon részt vett tanulók iskolai helyzetét.
8. A tanulói jogviszony megszűnése a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban
82. cikk – 1) A Hám János Líceum tanulói jogviszonya a következő feltételek mellett szűnik meg:
a) a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban folytatott tanulmányok befejezésével;
b) a tanulók, illetve kiskorúak esetében a szülők írásbeli kérelmére.
AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT
83. cikk – Az iskolai Diáktanács megalakulása és tevékenysége a hatályos iskolai jogszabályokon, valamint a jelen szervezeti és működési szabályzaton alapul.
84. cikk – Az iskolai Diáktanács célja a tanulók fegyelmi-nevelési tevékenységének jobbítása a tanulók körében, valamint a diákok személyiségének fejlesztése a demokrácia hiteles értékeivel és a katolikus egyház előírásaival összhangban. A Diáktanács folyamatosan szem előtt tartja a katolikus iskola eszményeit, amely állhatatos gondossággal ápolja az értelmi képességeket, fejleszti az ítélőképességet, kapcsolatba hozza a tanulókat az előző nemzedékektől örökölt kulturális örökséggel, továbbá elősegíti az értékek iránti érzéket, felkészíti a diákokat a szakmai életre. A Diáktanács minden tevékenységét úgy végzi, hogy segíti a különböző természetű és származású tanulók közötti baráti kapcsolatok, kölcsönös elfogadás kialakítását, és az iskolai közösségben a szabadság és szeretet evangéliumi szellemétől ihletett légkört teremt (a Gravissimum educationis, II. Vatikáni Zsinat).
85. cikk – A Diáktanács támogatja az iskolai tevékenység során a fiatalok teljes körű nevelését, segíti a gyermekeket és fiatalokat abban, hogy – amint azt a II. Vatikáni Zsinat dokumentuma is mutatja – személyiségük fejlődése során a keresztség által átalakított új teremtménynek megfelelően növekedjenek és hogy a hit által megvilágosodjon az a tudás, amelyet a tanulók fokozatosan sajátítanak el a világról, az életről és az emberről.
86. cikk – 1) Az iskolai Diáktanács az iskola saját, az iskola sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodó szabályzata alapján működik, amelyet az Országos Diáktanács által megállapított keretszabályzat alapján készít el.
2) Az iskolai Diáktanácsban az intézmény valamennyi osztályának képviselői (osztályfelelősök) és helyetteseik vesznek részt.
3) Közülük választják meg az iskolai Diáktanács elnökét, általában a középiskola vagy a posztlíceum utolsó előtti illetve utolsó évfolyamáról. Az iskolai Diáktanács elnökének mandátuma egy vagy két évre szól.
4) Az elnök személyére az iskolai Diáktanács tagjai nyílt szavazással tesznek javaslatot a jelölések alapján. Az így megválasztott diáktanácselnök szavazati jog nélkül képviseli a diákokat az iskola Adminisztratív Tanácsában és azokon az üléseken, amelyeken a diákokat érintő ügyeket tárgyalnak.
5) Az iskolai tevékenységek szervezésekor a diáktanácselnök egész hivatali ideje alatt szorosan együttműködik az iskolai Diáktanács alelnökével és titkárával, továbbá az iskola vezetőségével, valamint a tantestülettel.
6) Amennyiben az iskolai diáktanácselnök alkalmatlannak bizonyul, vagy fegyelmi vétséget követ el, a Diáktanács tagjainak közgyűlést kell összehívnia és fel kell őt mentenie tisztségéből – a Tantestület egyetértésével -, valamint új elnököt kell választani.
7) Az Diáktanács gyűlések témái az iskola konkrét problémáihoz – fegyelem, tanulás, lelki tevékenységek – kapcsolódnak, és az igazgató jóváhagyását feltételezik.
8) A Diáktanács javaslatokat tehet tanórán kívüli kulturális, sport, lelki vagy karitatív tevékenységek megszervezésére is.
9) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Diáktanácsa a tanév folyamán működik. Üléseit szükség szerint bármikor megtartja, és a diáktanácselnök vezeti.
10) Az diáktanács gyűlésekre meghívható az igazgató vagy a taantestület más tagja. Évente egyszer, az iskolai Diáktanács alakuló ülésén az igazgató (vagy a tantestület más tagja) jelenléte szükséges.
Tanórán kívüli tevékenységek
87. cikk – A szülők kötelessége és elidegeníthetetlen joga, hogy gyermekeiket jól oktassák, ezért a nemzeti és nemzetközi jogszabályok értelmében szabadon megválaszthatják gyermekeik számára az iskolát.
88. cikk – Az intézményen belül különböző tanórán kívüli tevékenységek szervezhetők, mint például: tudományos szakkörök, kóruspróbák, irodalmi szakkörök, sporttevékenységek, stb. Ezek a tevékenységek az intézmény diákjainak kérése és választása alapján indíthatóak.
89. cikk – 1) A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai csak a szülők beleegyezésével lehetnek iskolán kívüli szervezetek, klubok tagjai.
2) A fenti esetekben a szülők írásban értesítik az osztályfőnököt. Az iskola által szervezett, vagy az iskolával kapcsolatos tevékenységek (kirándulások, túrák, zarándoklatok, előadások) során, ahol a gyermekek mint iskolai tanulók vesznek részt, a diákok kötelesek a teljes tevékenység során a Belső Rendszabályzatban foglaltakat betartani. Az adott tevékenységért felelős tanár gondoskodik a szabályok betartatásáról.
ISKOLA-CSALÁD KAPCSOLAT, SZÜLŐI TEVÉKENYSÉGEK, ADSONATUM SZÜLŐEGYESÜLET
1. Szülői bizottság
90. cikk – Minden osztályközösség az első szülői értekezleten megválasztja a szülői bizottság három tagját. A tagok képviselik az osztályközösség érdekeit az iskolai szintű Szülői Bizottság ülésein.
91. cikk – 1) Iskolánk szülői munkaközösségét a jogilag bejegyzett Adsonatum Egyesület támogatja és koordinálja. Jogi működését az alapszabályzat szabályozza. Az Adsonatum Egyesület elnöke olyan szülő, akinek gyermeke az iskolába jár.
2) A szülők képviselőt küldenek az iskola Adminisztratív Tanácsába, aki előzetes egyeztetés után képviseli a szülői közösséget.
92. cikk – Az osztályok szülői bizottságai és a Szülőegyesület a következő feladatokat látja el:
a) támogatják az iskolát a tantervi és tanórán kívüli tevékenységek anyagi bázisának fenntartásában, fejlesztésében és korszerűsítésében;
b) támogatják az igazgatókat a tanulók gyakoriságának és fegyelmének javítására irányuló munkában;
c) támogatják az iskola vezetőségét a végzősök társadalmi integrációjában;
d) támogatják az igazgatókat és az iskola vezetőségét a pedagógiai konzultációk és a szülőkkel folytatott, oktatási kérdésekkel kapcsolatos viták szervezésében;
e) támogatják az iskolát a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében és lebonyolításában;
f) dönthet úgy, hogy a nevelési-oktatási egység és a csoport/osztály tárgyi bázisának fenntartását, fejlesztését, korszerűsítését a pénzügyi területre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatja – ideértve a jogi személyiséggel rendelkező szülői közösségen keresztül – anyagilag is. A szülői bizottság döntése nem kötelező.
2. A szülők szerepe az iskolai életben
93. cikk – 1) Iskolánk a tanulók, szülők és tanárok keresztény identitású és a keresztény értékek iránt elkötelezett közössége. Céljainkat csak akkor érhetjük el, ha a szülők és az iskola partnerként, egymást segítve és egy irányba nevelve működnek együtt.
2) A szülők a tanárral/igazgatóval együtt, a kölcsönös kommunikáció szellemében segítik a tanulót testi, szellemi és lelki fejlődésében.
3) Az iskola biztosítja a kommunikációt minden szülő és minden, a gyermekeket tanító tanár között. Minden tanév elején az iskola vezetősége közli a tanárok órarendjét és azokat az időpontokat, fogadóórákat, amikor a szülők kapcsolatba léphetnek velük.
4) A szülők kötelesek részt venni az iskola és/vagy a tanár/osztályfőnök által szervezett szülői értekezleteken.
5) Az iskola évente iskolai szintű szülői értekezletet szervez, ahol a szülők találkozhatnak az iskola vezetőségével.
A KÖZÖS TEREK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK:
díszterem, sportpálya/tornaterem, étkezde, szaktantermek, imaterem, zöldterület
Étkezde
94. cikk – 1) Oktatási intézményünkben biztosított az ebéd felszolgálásához szükséges étkezőhely, amely a OMS 1456/2020 szabványnak megfelelően működik.
2) Az étkezde naponta az alábbi órarend szerint működik:
12.50 – 13.20 V-XII. osztályok
13.20 – 14.30 elemi osztályok
3) A gyermekek és fiatalok gondozását, nevelését, oktatását, képzését, pihenését és rekreációját szolgáló, saját étkezési blokk nélkül működő intézményekben a következő feltételeket kell biztosítani:
a) könnyen mosható és fertőtleníthető felületekkel rendelkező, az ételek fogadására, felszolgálására alkalmas helyiség biztosítása;
b) az edények mosogatására és tárolására szolgáló helyiség;
c) minden élelmiszert egy másik közétkeztető vagy közétkeztetési létesítmény konyhájából csak egészségügyi szempontból engedélyezett, más célra nem használt szállítóeszközzel, tökéletes záródást biztosító, légmentesen lezárt fedelű tárolóedényekben hozzanak be;
d) a helyiségben a felszolgált ételek melegen tartására szolgáló fűtőberendezés felszerelése; a gyermekeknek szánt ételeket nem szabad újramelegíteni;
e) az edények és evőeszközök mosogatását folyó meleg vízzel kell végezni. A mosogatás a következő műveletekből áll: az ételmaradékok mechanikus tisztítása, forró vizes mosogatás mosószerekkel, élelmiszeripari fertőtlenítőszerekkel és hideg vízzel történő öblítés;
f) automata mosogatógépek használata csak laboratóriumilag hitelesített higiéniai vizsgálatokkal történő hatékonysági ellenőrzés után engedélyezett. Az ellenőrzés legalább félévente vagy szükség esetén történik.
g) az étkezőnek tanulónként legalább 1,2 m² alapterületűnek kell lennie;
h) az élelmiszer-hulladékot légmentesen záródó zsákokban kell elhelyezni, és zárt tartályban/edényben kell tárolni a létesítményből történő elszállításig;
i) az edények és evőeszközök csak zárt szekrényekben tárolhatók;
j) legalább annyi edény és evőeszköz biztosítása, ahány fogyasztó étkezik. Tilos az edények elmosogatása a fogások között, valamint az edények többszöri felhasználása a különböző fogásokhoz;
k) a fő közlekedési pontokon védőeszközök felszerelése;
l) az élelmiszer-tömbökben dolgozók számára kötelező a védőfelszerelés viselése és a hatályos jogszabályokban a közétkeztetésben dolgozók számára előírt orvosi vizsgálatok elvégzése;
m) minden elfogyasztott élelmiszerből 48 órán keresztül mintát kell tartani. A tárolásnak hűtött helyiségekben kell történnie;
n) általános takarítás minden hétvégén;
o) az étkezések utáni takarítás során tilos a székeket az asztalokra helyezni.
A tornaterem
95. cikk – 1) A testnevelés órákon a következő intézkedéseket kell biztosítani:
a) A testmozgást megfelelő sportfelszerelésben, nyitott ablakokkal rendelkező, szellőztethető helyiségben kell végezni (az évszaktól függően);
b) A tanulót megfelelő távolságra kell elhelyezni olyan akadályoktól (bútorok, elektromos készülékek), amelyek a testmozgás során veszélyeztethetik testi épségét;
c) A súlyzós gyakorlatokhoz a tanuló használhat rögtönzött anyagokból készült eszközöket, például könyveket, víz- vagy homokpalackokat, feltéve, hogy ezek nem jelentenek sérülésveszélyt.
d) Azok a tanulók vehetnek részt a testnevelés órákon, akik részt vettek a Biztonsági Szabályzatot ismertető tanórán.
e) A tanulóknak sportfelszerelést kell viselniük és váltócipőt kell maguknál tartaniuk. A sportruházatnak meg kell felelnie a tornaterem hőmérsékletének és az időjárási körülményeknek (ha a szabadban sportolnak).
f) A tanulók egy erre a célra kialakított helyen – sportöltözőben – öltöznek át.
A sportöltözőben tilos az ablakpárkányon ülni, az ablakot kinyitni és a padokon állni. Konfliktushelyzet esetén a tanulóknak ezt jelenteniük kell a tanárnak.
g) Az orvosilag felmentett tanulóknak jelen kell lenniük az órán. Orvosi igazolást kell bemutatniuk a tanárnak.
h) A csengő megszólalása után a diákok a tornaterem előtt gyülekeznek, és várják a tanárt.
i) A diákokat arra kérjük, hogy viselkedjenek megfelelően a többi diákkal szemben. A tanulók közötti konfliktushelyzet esetén azonnal értesíteni kell a tanárt.
j) Az órákon a tanulók csak azokat a gyakorlatokat kötelesek elvégezni, amelyeket a tanár engedélyezett és ajánlott;
k) A gyakorlatok (oktatójátékok, versenyek stb.) önálló végrehajtása során a tanulóknak figyelembe kell venniük saját fizikai állapotukat, egészségi állapotukat és a tanórák helyszínét;
l) Tilos a tornateremben és az edzőteremben található sporteszközöket engedély nélkül használni;
m) A labdával végzett gyakorlatok (tenisz, röplabda, kosárlabda, labdarúgás) során a tanulónak ellenőriznie kell a labda esését, hogy elkerülje a többi tanuló szándékos sérülését;
n) A sportjátékok során a tanulók kötelesek tisztességesen viselkedni a többi játékossal szemben. Tilos a tanár engedélye nélkül a keresztlécen és a svédfalakon bármilyen gyakorlatot végezni;
o) Tilos a kosárlabdapalánkon és a kosárlabdapalánkok rögzítőelemein lógni;
p) Abban az esetben, ha a terem két részre van osztva, esetleg két csoport/osztály használja, a tanulóknak óvatosnak kell lenniük, amikor a terem egyik feléből a másikba mozognak;
q) Ha a sportfelszerelés sérült, a tanulóknak azonnal értesíteniük kell a tanárt;
r) Ha a tanuló órán rosszul érzi magát, azonnal értesítenie kell a testnevelő tanárt. A testnevelésórát követően bekövetkezett sérülésről vagy betegségről is köteles a tanuló értesíteni a tanárt.
2) Ha a tanulónak lehetősége van az iskola sportudvarán, szabadtéren elvégezni a testnevelésórán ajánlott testgyakorlatokat, akkor a tanuló testi épsége védelmének érdekében további szabályokat kell figyelembe venni, mint például:
a) A gyakorlatokat megfelelő időjárási körülmények között (évszaktól függően – 5 és 26 fok közötti hőmérséklet) és az évszaknak megfelelő sportfelszereléssel kell végezni;
b) A felületeket, amelyeken a tanuló edzeni fog, előzetesen ellenőrizni kell (a tanuló által, a szülők/jogi képviselők által), hogy nem tartalmaznak-e egyenetlenségeket vagy akadályokat;
3) Egyéb követelmények:
a) A tanulóknak a testnevelés- és sportórákra a testgyakorlatok helyigényének és az adott nap időjárási viszonyainak megfelelő sportfelszerelésben (fehér rövid ujjú póló, fekete/sötétkék rövidnadrág) kell érkezniük. Az otthonról hozott speciális felszereléseket a foglalkozások után át kell cserélni;
b) A sportlétesítmények, eszközök és felszerelések (padok, bakok, svédszekrény, trambulin, labdák, akadályok, bordásfal, súlyok stb.) használata a tanár távollétében vagy a tanár utasítása nélkül, valamint a szünetekben szigorúan tilos;
c) Tilos az elektromos és szellőztető berendezéseket közelében tartózkodni;
d) Testnevelés órán és sportolás közben tilos rágózni;
e) A testnevelés óra alatt a tanulók nem viselhetnek órát és ékszert (nyaklánc, karkötő stb.), sem okosórát, mindezt az osztályteremben a saját táskájukban kell hagyniuk;
f) A tanár engedélye nélkül torténő sportpálya elhagyás, illetve a testnevelési órákról való távolmaradás esetén a naplóba hiányzást kell írni;
g) A testnevelési órákról felmentett diákok, függetlenül az időszaktól, csak otthonról hozott speciális sportcipőben vesznek részt a tanórákon, a tanár által kijelölt, fizikai megerőltetéssel nem járó tevékenységeket végezve;
h) A tanulók kötelesek értesíteni a tanárt, ha betegségben szenvednek vagy a fizikai erőfeszítés ellenjavallatai miatt átmeneti rosszullétben szenvednek, és erről igazolást kell hozniuk;
i) A testnevelés órák során azoknak a tanulóknak, akiknek nehézségeik vannak bizonyos feladatokkal, különösen az eszközugrásban, a tanártól (szükség esetén) segítséget kell kérniük;
j) Ha a tanuló észreveszi, hogy a munkafelület csúszóssá válik, megszakítja a tevékenységet és értesíti a tanárt;
96. cikk – Az udvar és a sportpálya használata
1) A líceum parkosított udvarára a diákok csak a tanárok/osztályfőnökök felügyelete mellett mehetnek ki a tanítási órák alatt, az iskola titkárságán vezetett külön füzetbe történő bejelentkezés alapján;
2) Az időpont egyeztetés 9 és 15 óra között történik. Az udvar a szünetekben és rossz időjárás esetén zárva marad;
3) A parkudvar használata tekintetében a következő intézkedésekre kerül sor:
a) a tanulók felügyelete;
b) a rend és a tisztaság fenntartása;
c) a röplabdapálya nem része ennek a zöldterületnek;
d) az iskola udvarán tilos labdázni;
e) a zöldterület védelmének érdekében kötelező az ösvények használata a járás során
f) a játszóeszközök használata a tanulók korosztályától függ:
• libikóka – max. 4. osztály
• vázmászás – max. 8. osztály
• fitneszgép – max. 12. Osztály
• trambulinok – minden korosztály számára
4) A Hám János Szakiskola sportudvarának és udvarának használata
· a sportpálya:
– a sporteszközök megfelelő használata;
– a rend, a fegyelem és a tisztaság fenntartása az iskola udvarán;
· udvar:
– a diákok csak a tanárok/osztályfőnökök felügyelete mellett mehetnek ki az udvarra a tanítási idő alatt;
– hallgatói felügyelet;
– a rend és a tisztaság fenntartása;
– az iskola udvarán tilos labdajátékokat játszani.
A Hám János Líceum dísztermének használata
97. cikk – 1) Az díszterem használata tekintetében a következő intézkedések betartása szükségeltetik:
a) a díszteremben végzett tevékenységeket a gimnázium titkárságán lévő külön nyilvántartásba kell beütemezni és bejegyezni;
b) A teremkulcsot a tanár veszi át a portástól és neki adja vissza a tevékenység végén
c) A díszterembe csak a tanár jelenlétében lehet belépni;
d) Minden diák felelős a rendért (bútorok, hangszerek és hangosító eszközök) és a csendért;
e) Minden diák jelenti a tanárnak az észlelt szabálytalanságokat;
f) A bútorokban vagy hangszerekben keletkezett károkat pénzügyileg meg kell téríteni;
g) A hangosító eszközöket és hangszereket csak a tanár beleegyezésével kapcsolják be/ki a felelős diákok;
h) A díszteremben tilos ételt vagy folyadékot fogyasztani.
Az informatika szaktanterem használata
98. cikk – 1) Az informatika szaktanterem használata tekintetében a következő intézkedések szükségesek:
a) A szaktanterembe csak a tanár jelenlétében lehet belépni;
b) A tanár szigorúan betartja a munkaállomások elosztását;
c) Minden diák felelős a munkaasztaláért, ahol tevékenykedik (bútorzat és számítógépes rendszer);
d) Az óra elején a tanulók kötelesek ellenőrizni a bútorok és a számítógépes rendszer épségét, amelyért felelősek, és az esetleges szabálytalanságokat jelezniük kell a tanárnak valamint aláírásukkal bevezetik az esetleges hibákat a munkaköri leírást tartalmazó űrlapra;
e) A munkaállomás bútorzatában vagy számítástechnikai rendszerében keletkezett károkat az adott munkaállomás tulajdonosának kell anyagilag megtéríteni (a tanár által készített munkaállomás-elosztás szerint);
f) A laboratóriumban lévő számítógépeket és periférikus eszközöket nem szabad elmozdítani, szétszerelni vagy megrongálni, illetve nem szabad nem megfelelő munkakörülményeknek kitenni;
g) A számítógépeket csak a tanár beleegyezésével lehet bekapcsolni;
h) Tilos memóriaeszközöket behozni, adatokat és programokat másolni, módosítani vagy törölni bármilyen fájlt a számítógépen;
i) Tilos a tantárgy tartalmától eltérő vagy a tanár által megjelölt programoktól eltérő programok használata;
j) Tilos a tanórák alatt a tanár engedélye nélkül internetezni, valamint programokat és fájlokat (játékokat, képeket stb.) letölteni;
k) Nem megengedett az elektromos panelek, csatlakozóaljzatok, dugók megsértése, rongálása;
l) Tilos a telefont a tanár beleegyezése nélkül a hálózatra csatlakoztatni és feltölteni;
m) A laboratóriumban nem szabad ételt és folyadékot fogyasztani;
n) A laboratóriumokba csak jegyzetfüzettel és íróeszközzel lehet bemenni;
o) A tanulók tudomásul veszik és aláírják az informatika szaktanterem szabályzatának feldolgozásáról készült jegyzőkönyvet.
Az imaterem használata
99. cikk – Az imaterem a csendnek és az elmélkedésnek szentelt tér, ezért használatakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) Az imatermet személyesen, naponta, minden szünetben lehet használni. A nagyszünetben közös imát tartanak az érdeklődők számára.
b) Az imaterembe a helynek megfelelő öltözetben kell belépni.
c) A diákok nem gyújthatnak gyertyát személyes vagy közösségi ima közben.
BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉG: AZ ORVOSI RENDELŐ MŰKÖDÉSE
Egészségügyi ellátás biztosítása
100. cikk – Az oktatási intézményekben orvosi rendelő működik, ezt az Egészségügyi Minisztérium 2021. március 30-i 438. sz. és az Oktatási Minisztérium 2021. augusztus 13-i 4629. sz. közös rendelete mondja ki.
101. cikk – 1) A középiskolai intézményekben az orvosi ellátást általános orvosok/családorvosok és ápolók biztosítják, akik hivatásukat a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően gyakorolják.
2) Az orvosi rendelő naponta 7:00 – 15:00 óra között működik.
3) Az egészségügyi állapot felmérését az iskolai egészségügyi szolgálat biztosítja az alábbiak szerint:
a) az egészséges környezetet biztosító szolgáltatások a közösség egészségét fenyegető kockázatok azonosításával és kezelésével, funkcionális körök (helyiségek és eszközök) biztosításával, a közegészségügyi előírások betartásának ellenőrzésével;
b) az egyéni és kollektív egészség megőrzését szolgáló profilaktikus szolgáltatások.
4) napi járványügyi szűrés az óvodai nevelési egységekben, mielőtt közösségbe lépnek;
(a) járványügyi szűrővizsgálatok elvégzése a középiskolai intézményekben az iskolai szünetek után és szükség esetén;
b) az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott különleges járványügyi helyzetekben védőoltások elvégzése, a betegjogokról szóló törvények betartásával;
c) adott esetben a fertőző betegségek ellenőrzésére és leküzdésére irányuló intézkedések kezdeményezése; egészségügyi felügyeleti és értékelő szolgáltatások, beleértve a szájegészségügyet, a fog- és állcsontrendszer betegségeinek korai felismerését, a krónikus vagy krónikus állapotok korai felismerését, a krónikus állapotú betegek nyomon követését, a szükséges orvosi dokumentumok kiállítását.
5) Az egészségügyi állapotfelmérés egyéb összetevői:
(a) ingyenes gyógyító orvosi ellátás: az egészséget biztosító orvosi szolgáltatások, beleértve a szájhigiéniát, orvosi és fogorvosi konzultációkat, más szakterületek orvosaihoz való beutalást, ingyenes receptek felírását és elsősegélynyújtást vészhelyzetben;
b) egészségnevelési tevékenységek, beleértve a reproduktív egészséget, a szájhigiéniát és az egészséges életmód népszerűsítését;
c) tanácsadás a korai gyógyító és rehabilitációs gyógykezeléshez.
Tűz okozta vészhelyzetek, tűzvédelmi szabályok
102. cikk – A szabályok alkalmazása az egyes személyekre:
• Az oktatási intézmény valamennyi alkalmazottja számára
• Az oktatási intézmény minden diákja számára
• Az oktatási intézmény területén alkalmi vagy eseti tevékenységet végző külső cégek alkalmazottai számára. E rendelet szabályai az oktatási intézmény területén dolgozó külsős szervezetek munkavállalóira is érvényesek.
103. cikk – Az iskola területén nyílt láng használata csak az igazgató vagy a tűzvédelmi felelős írásos engedélyével lehetséges, és csak előzetesen kiképzett alkalmazottak (tanárok, személyzet, szakácsok) végezhetik.
104. cikk – Az iskola területén tilos a dohányzás (beleértve az e-cigarettát is). Ilyen szabálysértés esetén a szabálysértők a tűzvédelmi szabályok (OMAI 163/2007) szerint pénzbírsággal sújthatók.
105. cikk – A személyzet és a tanárok rendszeres képzésben részesülnek a tűz okozta vészhelyzetek esetére. A képzés a tűzoltósági felelős feladata, és ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
106. cikk – Minden év elején az iskola tanulói tűzvédelmi és vészhelyzeti (tűz, földrengés stb.) képzésen vesznek részt. A tanulóknak ismerniük kell a menekülési útvonalakat, a gyülekezési pontokat és a vészhelyzeti eljárásokat. A képzés az osztályfőnök felelőssége. A képzésről jegyzőkönyv készül, melyet a tanulók aláírnak.
107. cikk – A tanulóknak minden tanévben részt kell venniük a tanítási idő alatt tartott vészhelyzeti gyakorlatokon. A gyakorlatok értékelése a riasztást elrendelő személy feladata, amelynek eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A legfontosabb kritérium a fegyelmezett, gyors és pontos reagálás.
108. cikk – 1) Tantermi szabályok:
a) Csak az iskolai felszereléseket lehet bedugni az osztálytermi konnektorokba, és csak az óra alatt, amikor a tanár jelen van.
b) A telefontöltők, vízmelegítők, karácsonyi lámpák és egyéb elektromos berendezések használata csak az igazgató vagy a tűzvédelmi felelős engedélyével, a tanár felügyelete mellett lehetséges.
c) Az órák után a laptopokat és más típusú eszközöket ki kell kapcsolni és ki kell húzni a konnektorból.
d) A szaktantermekben, tantermekben, étkezdékben, titkárságon az utolsó távozó alkalmazott ellenőrzi, hogy az elektromos berendezések ki vannak-e kapcsolva. Tilos hosszabbítót és hibás berendezéseket bedugni a konnektorokba.
e) A tanulók a zárt helyiségeket (díszterem, pince, padlás, raktár, kazánház és szaktantermek) csak a tanár engedélyével/felügyeletével látogathatják.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
109. cikk – Jelen szabályzat akkor lép hatályba, ha a „Hám János” Római Katolikus Teológiai Líceum Adminisztratív Tanácsa jóvá hagyja, és minden tanár, diák, szülő, adminisztratív személyzet tudomására hozza.
110. cikk – Ezen szabályzat valamennyi rendelkezése kötelező érvényű a tantestületre, a tanulókra és a szülőkre.
111. cikk – Az oktatási intézmény jelen rendszabályzatának be nem tartása kötelességszegésnek minősül, és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően büntetendő.
112. cikk – A „Hám János” Római Katolikus Teológiai Líceum jelen Rendszabályzata (ROFHJ) az alábbi mellékleteket tartalmazza:
1. melléklet
2825/ 31.08.2022
BELSŐ RENDSZABÁLYZAT
Hám János Óvoda, Szatmárnémeti
ÓVODA
1. A belső rendszabályzat célja az intézmény zavartalan működésének biztosítása, valamint az oktatási és nevelési tevékenységek lehető leghatékonyabb végrehajtása.
2. Az intézményben folyó oktató-nevelő tevékenység megszervezése az autonómia elvén alapul, a hatályos jogszabályokkal összhangban.
3. A tanárokat tevékenységükben az iskolai tanácsadó és a módszertani bizottság felelőse segíti.
4. A gyermekek családban megkezdett nevelése az óvodában keresztény szellemben folytatódik.
AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG
5. Az óvoda nyitvatartási ideje
a) A tanév szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart;
b) Az oktatási tanév időtartama szeptember 13-tól június 17-ig tart;
c) A szabadságok az éves tervezésnek megfelelően vannak;
d) Ha az óvoda valamilyen okból zárva lesz, például ünnepnapokon, állami szabadnapokon, a szülőket előzetesen értesítik;
e) Kérjük a szülőket, hogy tartsák tiszteletben az óvoda nyitvatartási idejét.
6. Napi program
a) Az óvoda a következő rend szerint tart nyitva: hétfőtől péntekig, 7.00 -17.00 óra között;
b) 7.00 és 8.00 óra között egy óvónő felügyeli a gyermekeket a csoportok összevonásával;
c) Szükséges esetekben, alkalmanként a gyermekek felügyelete délelőtt és délután a gyermekcsoportok összevonásával történik.
7. Lelki élet
a) A vallási jellegű tevékenységekben az óvónők a püspök által kijelölt lelki vezető, spirituális segítségét kapják;
b) A napi óvodai programban a reggeli találkozó alkalmával lelki tartalmú foglalkozást tartanak, ahol a gyermekek imádkoznak és éneklik a tanult vallásos énekeket;
c) Hetente egyszer a lelkivezető, a spirituális atya vallási tevékenységet tart a gyermekeknek. Óvodánk minden tanévben megünnepli az ,,Anyák napját” és az ,,Apák napját” a szatmárnémeti 7-es számú Római Katolikus Plébánián, Sănătății utca, 19. szám
8. Iskolai tanácsadó
a) Az oktató-nevelő tevékenységben a tanárokat az iskolai tanácsadó segíti;
b) A szülőknek lehetőségük van konzultálni az iskolai tanácsadóval, kizárólag időpont egyeztetés alapján. Az órarend a bejáratnál lévő hirdetőtáblán van kifüggesztve.
III. ÓVODAI OKTATÁS
9. Óvodáskorú gyermekek beiratása és visszavétele az óvodából
a) A gyermekek óvodai beiratása és más intézményből történő átvétele az iskola igazgatójának egyetértésével, az óvodai koordinátor javaslatára történik;
b) A gyermekek 3 éves koruktól az iskolakezdésig óvodába járhatnak;
c) A gyermekek akkor járhatnak óvodába, ha a hatályos rendelkezéseknek megfelelően bemutatják az orvosi vizsgálatok és a járványügyi szakvélemények eredményeit;
d) A tanév kezdetén minden gyermek bemutatja a háziorvos által kiállított igazolást, amely igazolja, hogy a gyermek óvodába járhat;
e) Ha a szülő a gyermeket bizonyos okokból ki kívánja vonni az óvodából, erről írásban és szóban értesítenie kell a gyermek nevelőit és a bölcsődei koordinátort.
10. Hiányzások
a) Ha a gyermek valamilyen okból hiányzik, a szülő kötelessége értesíteni az óvonőket;
b) Ha a gyermek három napnál többet hiányzik egészségügyi problémák miatt, a hiányzásokat orvosi igazolással kell igazolni;
c) Ha a gyermek egy hétnél hosszabb ideig hiányzik, a szülőnek egyeztetnie kell az óvodai koordinátorral és az óvonőkkel.
11. A gyermek egészségi állapotára vonatkozó rendelet
a) Az óvoda orvosa hetente egyszer tart konzultációt. Az orvos beosztása a bejáratnál lévő hirdetőtáblán van kifüggesztve;
b) A gyermekek fizikai állapotát minden évben ellenőrzik;
c) Az óvodai dajka minden nap 7.00 és 15.00 óra között van jelen az óvodában;
d) Az óvodába csak egészséges gyermekeket vesznek fel, a beteg gyermekek otthon maradnak, amíg meg nem gyógyulnak; betegség esetén a szülők értesítik az óvonőket
e) Ha a gyermek az óvodában betegség jeleit mutatja, az óvónő értesíti a szülőket, akik kötelesek a gyermeket a lehető leghamarabb hazavinni a csoportból;
f) A betegségből felépült gyermek csak orvosi igazolással térhet vissza az óvodába;
g) A szülők nem hagyhatnak gyógyszereket az óvoda személyzeténél;
h) Ha az óvodás gyermek fertőző betegségben szenved, a szülő köteles értesíteni a csoport óvónőjét és bemutatni a szakorvos igazolását.
12. A védelemről szóló rendelet
a) A gyermek csak szülői/törvényes képviselő kíséretében jöhet be és hagyhatja el az óvodát;
b) Az óvoda szabályzata mindkét fél érdekében előírja a kéz a kézben tanítást. A gyermek érkezése és távozása az egységből csak az óvónő jelenlétében történik.
c) A tanév elején a szülőket felkérik, hogy saját felelősségükre írásban nyilatkozzanak arról, hogy ki viszi és ki hozza el gyermeküket az óvodából, valamint arról, hogy a gyermeket az eredetileg bejelentett személytől eltérő személy kíséri-e majd;
d) A szülőkön kívül a dajka köteles a gyermeket csak az arra jogosult személyeknek átadni;
e) A gyermek nem adható át kiskorú rokonoknak;
f) A gyermek nem hozhat magával értéktárgyakat vagy testi épségét veszélyeztető tárgyakat (játékokat, ékszereket). Ezekért az óvoda dolgozói nem vállalnak felelősséget;
g) Az óvodába ételt csak ünnepnapokon vagy az óvónők beleegyezésével lehet bevinni;
h) A szülő köteles értesíteni az óvodát telefonszámának megváltoztatásáról.
IV. SZÜLŐK BELÉPÉSE AZ ÓVODÁBA
a) Az óvodai helyiségek az óvodai neveléstől eltérő célokra csak a óvodai koordinátor beleegyezésével használhatók;
b) A gyermekre vonatkozó információkat csak a csoport óvónőitól kérhetik;
c) Az óvónők, az iskolai tanácsadó és az óvodai koordinátor fogadóóráinak időpontja a bejáratnál van kifüggesztve. Ezekre a meghallgatásokra időpont egyeztetés szükséges;
d) A szülők csak a nyílt órákon lehetnek jelen a csoportban folyó oktató-nevelő tevékenységeken;
e) A gyermekek pihenőideje 15:30-ig tart;
f) A játszótéren lévő játékokat a gyermekek csak az óvónők felügyelete mellett használhatják.
19. Gyermekétkeztetés
a) A szülő kötelessége a menzadíj kifizetése, az intézmény igazgatója által meghatározott ütemezés szerint;
b) A gyermek távolmaradása esetén a szülőnek telefonon vagy személyesen kell értesítenie az óvónőt 8:15-ig, hogy az adott napon ne kelljen fizetnie menzadíjat.
c) Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő nem igényelheti a menzadíj visszatérítését.
2. melléklet
2825/ 31.08.2022
BELSŐ RENDSZABÁLYZAT
A Szent Alajos Konviktus
1. A konviktus célja
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum bentlakásának célja, hogy az intézmény minden diákja számára kedvező kereteket biztosítson a keresztény neveléshez. Ennek érdekében olyan feltételek teremtsen, amelyek segítik a konviktus diákjait abban, hogy minden helyzetben teljesíteni és érvényesülni tudjanak. Iskolánk megalakulása óta alapvető célként tűzte ki, hogy a diákokat olyan igazi személyiségekké nevelje, akik a megszerzett műveltségük révén képesek lesznek érvényesülni az életben. A keresztény szellemben történő nevelés két irányban: a kultúra és a hit irányában valósul meg. Szeretnénk megfelelni azoknak a szülői igényeknek, akik gyermekeiket vallásos szellemben kívánják nevelni. Az iskolán kívüli tanulók felvétele a Konviktusba személyes jelentkezés alapján történik, amennyiben van szabad hely, valamint a működési szabályzat elolvasásával, tudomásulvételével és feltétel nélküli elfogadásával. A tanulók évente megújítják kérelmüket.
2. A konviktus statutuma
A konviktus a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye tulajdonában van. A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum éves szerződés alapján használhatja a Konviktust.
3. A vezetőség
A konviktus a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye védnöksége alatt működik.
Az intézmény igazgatóját a püspök nevezi ki. Jelenleg ezt a szerepet a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója tölti be.
A lelkiatyát a püspök nevezi ki. Feladata az iskola és a konviktus tanulóinak lelki életének szervezése és irányítása. Munkáját a püspök, a tartományfőnök és az iskola igazgatója határozza meg és állapítja meg.
A pedagógus megfelelő képzettséggel rendelkező, felelősségtudattal rendelkező, tekintélyt parancsoló személy, aki a leghatékonyabb módszereket választja a konviktusi élet megszervezésére. A pedagógus ismereteit a fiatalok sokoldalú személyiségének keresztény szellemben történő nevelésére és megerősítésére fordítja.
Felelős a megye lakosainak erkölcsi fejlődéséért, tudományos és kulturális neveléséért, egészséges életmódjáért.
Ő felel a bentlakó diákok erkölcsi, tanulmányi, kulturális fejlődéséért, az egészséges életmódért. Felel a belső rendszabályzat és a napirend betartásáért. Munkaidejét a Konviktus vezetője határozza meg. Rendszeresen ellenőrzi diákok által használt helyiségeket, a higiéniát és a diákok által birtokolt tárgyakat.
A beteg diák elkülönítése egy erre a célra szolgáló helyiségben biztosított, ahol megfelelő egészségügyi ellátásban részesítik, vagy szükség estén hazaküldik.
A gondnokot az igazgató választja és nevezi ki. Felelősségeit, kötelességeit és programját is az igazgató határozza meg. A gondnoknak kötelessége jelenteni az általa észlelteket az igazgatónak.
A magisztert a diákok közül választják. Együttműködik az iskola vezetőségével, és a fenti felelősségeket viselő személyek hiányzása esetén helyettesíti őket. Felelősségeit az igazgató határozza meg. Ő támogatja, segíti a pedagógust és a gondnokot kötelességeik minél hatékonyabb elvégzésében.
4. Jogok és kötelességek
A Hám János Líceum minden diákja jogosult a Konviktusba való felvételre. Ha maradnak szabad helyek, ezekre – írásos kérvény alapján – más intézmények diákjai is jelentkezhetnek. A jelentkezők kötelessége, hogy elolvassák, tudomásul vegyék, és betartsák a belső rendszabályzatot. A kérvényeket évente meg kell újítani. Ha személyes vagy fegyelmi okokból a diák lemond a bentlakásos helyéről, többé nem kérheti az ide való felvételt.
Ha tanév közben a diák el szeretne költözni a Konviktusból, ezt a szülő írásos kérvénye alapján teheti meg. Csak a kérvény jóváhagyása és az esetleges tartozások rendezése után (szállás, étkezés kifizetése, a kulcs, kölcsönzött könyvek visszaadása stb.) hagyhatja el az intézményt.
A fiatal jogai közé tartozik, hogy szükség esetén ápolást, orvosi ellátást kérjen vagy lelki, spirituális segítséget kapjon; segítséget kaphat egyéni, tanulmányi kérdésekben valamint a közösség életébe való beilleszkedésben.
A diák joga, hogy védelmet kapjon minden olyan esetben, amely sérti a méltóságát. Joga van a személyes véleménye kinyilvánításához a Konviktusban jelenlevő problémák, események kapcsán.
A Konviktus minden lakójának joga van az itt található javak használatához, és az intézmény által nyújtott szolgáltatások és lehetőségek igénybevételéhez.
A számítógépek használata az alapján a szerződés alapján történik, amelyet beiratkozáskor a szülők, a diákok és az intézmény képviselői kötöttek.
A számítógépeket csak a felső ciklusba járó diákok használhatják (IX-XII. osztály) kizárólag tanulmányi célokra, iskolai feladatok elkészítésére. A laptopok használata csak a tanulószobában megengedett. Tilos programokat telepíteni a számítógépekre. A számítógép használata csak a 8,00-as tanulmányi átlagot elért diákok számára megengedett és csak a terem felelősének a jelenlétében. A terem megbízott felelőse nemcsak a számítógépekre vigyáz, hanem a terem rendezettségére, tisztaságára is.
Minden Konviktusban lakó diák kötelessége, hogy betartsa a belső rendszabályzatot, a napirendet és a felettesei által hozott konstruktív szabályokat. A diákok kötelessége, hogy időben befizessék a költségeket a gondnok által megnevezett időpontban, tehát legkésőbb minden hónap második hetében. Esetleges anyagi problémák esetén az érintettek kötelessége, hogy időben értesítsék a gondnokot, a pedagógust vagy az intézmény igazgatóját. Minden olyan kérést rugalmasan kezelünk, amely nem befolyásolja az intézmény működését.
5. Tanulmányok
A Konviktus diákjainak kötelessége betartani a napirendben meghatározott tanulási időt, és teljesíteni a tanulási kötelezettséget. Az egyéni tanulási időben a IX. valamint a X. osztályosok és a náluk kisebbek egy közös tanulóteremben foglalnak helyet, a pedagógus vagy a magiszter (diákképviselő) felügyeli őket. A felsőbb osztályos diákok a szobáikban tanulnak. A diák tanulmányi eredményeinek függvényében, szükség esetén a pedagógusnak jogában áll a szabadidőből plusz tanulási órákat előírni.
A diáknak kötelessége, hogy a tanulószobában a tevékenység megkezdése előtt öt perccel megjelenjen. A tanulási időről való távolmaradás, az erről különféle okokból való elkéredzkedés csak kivételes esetekben megengedett.
Az intézménybe való belépés/kilépés egyéni kártyák alapján történik.
A kártya ára 20 lej, amelyet a szülő beiratkozáskor fizet ki. A növendék számára nem megengedett az, hogy tanulási időben ételt fogyasszon vagy zavarja a társait. Ha ez megtörténik, a pedagógus figyelmezteti az illető diákot/diákokat, és büntetéshez folyamodik (a szabadidő csökkentése, a kimenő megvonása, a bentlakáson belül végzendő munka kiszabása). Azok a diákok, akik többször részesültek figyelmeztetésben valamint büntetésben, és mégsem mutatják a változás jeleit, el lesznek tanácsolva. A jól tanuló diákok megszervezik gyengébben tanuló társaik egyéni vagy csoportos segítését. A bentlakó diákok naponta beszámolnak a pedagógusnak az iskolában kapott jegyekről. A rossz és jó érdemjegyek bekerülnek a Konviktus naplójába. A pedagógus egy előzetesen meghatározott program alapján ellenőrzi a diákok feladatait, a diákok pedig felmondják/bemutatják az aktuális házi feladatokat.
6. Rend és tisztaság
A Konviktus felszereléséért, a közös vagyon megóvásáért az egyén és a közösség anyagilag is felelős. Az okozott károkat meg kell téríteni. Az okozott károk értékét a pedagógusok és az intézmény igazgatója becsüli fel.
Ha a rend és tisztaság kérdését illetően szándékosság, rosszindulat állapítható meg, az ügynek fegyelmi következményei lesznek. Hogy az anyagi javak rongálódását és a diákok testi épségének megsértését elkerüljük, tilos a labdajáték az intézmény falain belül, és minden más olyan játék, amelyben tárgyakat dobálnak (például papucsot vagy párnát).
A Konviktus minden lakójának kötelessége óvni és rendeltetésszerűen használni a különféle tevékenységek közben igénybe vett tárgyakat. Ha nincs többé szükség rá, a villanyt le kell kapcsolni. A fűtési idényben csak a szükséges mértékben szabad szellőztetni. Tilos a fűtőtesteken ülni, vagy ezekre különféle tárgyakat helyezni (például ruhákat vagy vizes törülközőket, stb.)
A szobákban tilos a következő eszközöket használni: vasaló, hajvasaló, kávégép, szendvicskészítő gép, hangszórók, vízforraló.
A diákok kötelesek betartani a személyes biztonságukra vonatkozó és a tűzvédelmi szabályokat.
A tanulók öltözete legyen mindig tiszta, rendezett és szerény. A növendékek öltözzenek az évszaknak megfelelően, az egészségük védelmét figyelembe vevő módon. A hajfestés, ajakfestés, a körmök rikító színekre való festése, a tetoválás tilos.
A lányoknak megengedett diszkrét ékszerek viselése (gyűrű, fülbevaló). A fiúknak tilos fülbevalók viselése. Ezekért a tárgyakért a Konviktus vezetősége nem vállal anyagi felelősséget.
A diákok kötelesek ünnepi öltözetet tartani a Konviktusban.
Tilos rágógumit fogyasztani a falakon belül és az udvaron. Laptop használata csak a szülők írásos beleegyzésével megengedett. A laptopokat minden este, ima után le kell adni a pedagógusnak.
Minden bentlakó diáknak kötelessége és felelőssége rendet és tisztaságot tartani a személyes tárgyai között és a környezetében. Tilos élelmiszert tartani és fogyasztani a szobában vagy a tanulószobában. A lábbelik tárolása és tisztítása csak az erre kijelölt szekrényben teremben megengedett. A bentlakók a szobában és a folyosókon benti, otthoni papucsban közlekedhetnek. A használt zoknik, harisnyák nylonzacskókban a tartandók. A rendet a szobákban naponta, a szekrényekben hetente ellenőrizzük.
Tilos a folyosón, a szobában, a tanulószobában hangoskodni és szaladni, heverészni vagy birkózni nap közben az ágyban. Javasoljuk, hogy szabadidőben, ebéd után a fiatalok lepihenjenek. Az ágytakarót le kell venni, és pizsmában/éjjeli öltözékben a diákok lefekhetnek az ágyba.
Elektronikus eszközök használatához a Konviktus igazgatójának engedélyét kell kérni. Ez a tevékenység csak szabadidőben, zárt ablakoknál megengedett, hogy ne legyen zavaró mások számára. A tanulási idő alatt nem lehet fülhallgatóval zenét hallgatni.
A mobiltelefonok használata csak civilizált módon, mások zavarása nélkül, szabadidőben megengedett, és csak abban az esetben, ha a szülő erről írásos kérvényt nyújt be. A mobiltelefonokat csak saját felelősségre lehet használni.
A villanyoltás utáni órák nem minősülnek szabadidőnek. Tilos a Kápolnában mobiltelefont használni. A pedagógusnak benyújtott telefont a szülő kizárólag személyesen veheti át. A Konviktus vezetősége nem vállal anyagi felelősséget a mobiltelefonokért.
A diákoknak csak a saját szobáikba szabad bemenniük. Az utolsó távozónak felelőssége, hogy bezárja az ajtót és a kulcsot megtartsa. A falra csak a vezetőség előzetes engedélyével szabad fotókat, posztereket vagy más díszítőelemeket helyezni. Az ágynemű cseréje személyesen, aláírás alapján, a szobafelelős közvetítésével történik. Takarítani minden szerdán 20 és 21 óra között kell.
7. Az étkezés
A reggeli, az ebéd és a vacsora elfogyasztása az ebédlőben történik, a napirendben meghatározott időpontokban. Az ebédről elkésők elveszítik az étkezésre vonatkozó jogukat. A listákra való feliratkozás történjen előzetesen, indokoltan és ne rendszeresen.
Az étkezések történjenek civilizáltan (hangoskodás nélkül), vigyázva az étkezőben levő bútorokra és tisztelve az ételt. Az étkezés sorokban, rendezetten zajlik. A közös vacsora előtt a diákok civilizáltan gyülekezzenek, kettes sorokban, és figyeljék az esetleges értesítéseket.
Az otthonról hozott étel tárolása egy erre a célra szolgáló hűtőszekrényben lehetséges, és kizárólag az ebédlőben fogyasztható el. Az erre vonatkozó igényt a tanév elején kell jelezni a nevelőnél. A pénteki szolgálatosok felelősek a hűtőszekrény tisztításáért/higienizálásáért is. A Konviktus lakói a pedagógus által meghatározott listák szerint, előre meghatározott sorrendben vállalnak szolgálatosságot. Cserére kizárólag a pedagógus engedélyével van lehetőség. A tanulási időben valamint este 20 óra után szigorúan tilos ételt rendelni és fogyasztani.
8. Szabadidő
A Szent Alajos Konviktus lakói kulturált, civilizált módon töltik a szabadidejüket, a következő programokba kapcsolódva : klubtevékenységek, egyéni és csoportos beszélgetések, zenehallgatás, tévéműsorok, filmek, videók megtekintése. A tévékészülék csak igazgatói engedéllyel működtethető. Ellenkező esetben, 2 figyelmeztetés után, a diákot eltanácsoljuk. Indokolt esetekben (rossz tanulmányi eredmények, fegyelmi problémák) az érintett diákok elveszítik a szabadidőre vonatkozó jogukat. Ebben a tekintetben a pedagógus és az igazgató a döntéshozó.
Minden szabadidő a napirendben előírt program megkezdése előtt öt perccel ér véget. Erre figyelmeztet az első csengetés.
9. Látogatások
A tanulási idő, valamint a közös programok ideje alatt senkit sem hívhatnak a bejárathoz látogatás miatt. Egyedüli kivétel a szülők személyes látogatása (és nem telefonhívása). Tilos idegenek belépése a szobákba. A szülők, testvérek igazgatói vagy pedagógusi engedéllyel tehetnek látogatást a szobákban.
Kérjük a szülőket, hogy ha lehetséges, értesítsék a pedagógust vagy az igazgatót a látogatásukról. A diákok csak szabadidőben fogadhatnak telefonhívásokat. A barátok, osztálytársak, ismerősök látogatása nem lehet oka a házirend, a belső rendszabályzat mellőzésének.
10. Érkezés és távozás
Mivel a Hám János Líceumben délelőtt folyik a tanítás, a nevelők csak délután vannak szolgálatban. Senki sem maradhat az épületben reggel 7.30 és délután 14.00 óra között. Ez alól kivételt képeznek azok a beteg diákok, akiknek az orvos ágyban fekvést írt elő. Ők az erre a célra szolgáló helyiségben, elkülönítve pihenhetnek. A Konviktusban maradhatnak a délutános diákok is. A ő napirendjük a következőképpen alakul: tanulási idő naponta 8.00 és 12.00 óra között, 10.00 órakor 30 perces szünet.Aki 14.00 óra után a Konviktusba érkezett, onnan csak nevelői engedéllyel távozhat. Visszaérkezéskor minden esetben jelentkezik a nevelőnél. A diákoknak a városból való eltávozásra csak a Konviktus igazgatója adhat engedélyt. Amennyiben a tanuló betegség, illetve egyéb okok miatt nem érkezik meg vasárnap este 20 óráig, a szülő telefonon értesítse a szolgálatban lévő nevelőt. Betegség miatti hiányzást a szülő írásos igazolásával vagy orvosi igazolással utólag igazolni kell. Előzetes egyeztetéssel, írott kérvény formájában jelezze a szülő a diák hiányzását a Konviktusból.
11. Lelki élet
Minden bentlakó diák számára ajánlott a közösségi szentmiséken való részvétel, azonban a közös lelki programokon való részvétel (Szentírásolvasás, lelkiolvasmány, reggeli és esti ima) kötelező. A szentmisén és a lelki programokon az öltözet alkalomhoz illő legyen. Lelki programokra szigorúan tilos mobiltelefont hozni. Egyéni ájtatosságokat a Kápolnában csak szabadidőben végezhetnek. Szünetekben ajánlatos egy-egy rövid fohászra a szentségi Jézust felkeresni.
12. A Konviktus nevelőtestületi tanácsa
A nevelőtestületi tanács tagjai: igazgató, lelkivezető, nevelők, a diáktanács elnöke és a magiszter.
A Konviktus vezetősége jutalmazza azokat a diákokat, akik év közben átlagon felül tesznek eleget kötelezettségeiknek. A kitűnő előmenetelű növendékeket, továbbá azokat, akik jelentősen javítanak tanulmányi eredményükön, példaadóan viselkednek és cselekvő módon vállalnak részt a közösségi életben, az intézmény különféle kedvezményekben részesíti, például megkaphatják a Reizer Pál ösztöndíjat, illetve pályázhatnak más ösztöndíjakra, a költségek résztámogatására. Azok a 9-12. évfolyamos diákok, akiknek a havi tanulmányi átlaguk 9,75 feletti, a következő hónapban maguk oszthatják be tanulási idejüket. Tanulási időben nem szabad a szobában feküdni. Kisebb vétségek (következetes késések, zavaró magatartás a közösségi programokon, durva beszéd és viselkedés stb.) esetében, a nevelő megvonhatja a szabadidőt, nagyséta lehetőségét, házi munkákat végeztethet, megvonhatja a hétvégi hazamenőt. A kisebb vétségeknek minősített kihágások halmozása maga után vonja – a javulás jeleit nem mutatók esetében – a fegyelmi eljárást. A nevelő kötelessége, hogy bevezesse a diák viselkedési naplójába a kisebb és a nagyobb kihágásokat egyaránt. A diák figyelmeztetése a következőképpen történik:
– 5 vétséget követően: a nevelő a diákot szóbeli figyelmeztetésben részesíti
– 10 vétséget követően: az igazgató a diákot szóbeli figyelmeztetésben részesíti
– 20 vétséget követően fegyelmi eljárást kezdeményezünk, a nevelőtestületi tanács tárgyalja majd az illető diák ügyét.
A fegyelmi intézkedéseket be kell vezetni a konviktusi fegyelmi naplóba. A fegyelmi eljárás során csak az írásban foglalt büntetések vehetők figyelembe. A büntetések halmozása tilos! A szülőknek 7 napon belül tudomásul kell venniük a fegyelmi bizottság döntését és aláírásukkal kell igazolniuk a tudomásul vételt.
A kihágásokat nevelőtestületi értekezlet keretében tárgyaljuk meg. A nevelőtestületi bizottság elnöke a mindenkori konviktusi igazgató. Mielőtt a testület döntést hoz, meghallgatja a diákok képviselőinek véleményét is. A Konviktus vezetőségének kötelessége a fegyelmi eljárásról írásos formában értesíteni a szülőket, illetve biztosítani számukra a személyes részvétel lehetőségét. A növendéket meg kell hallgatni, mert joga van a védelemre. Minden döntésnél figyelembe kell venni a növendék érdekét.
Komoly kihágások
Az épületben a fiúk helye az I emeleten, a lányok helye a II. emeleten van.
Komoly kihágás esetében minden más figyelmeztetést mellőzve, a Konviktus vezetősége a diákot eltanácsolhatja. Komoly kihágásnak minősülnek a következők: kiszökés, italozás, tiltott anyagok (drogok) fogyasztása, lopás, verekedés, tűzveszélyes anyagok (például gyertya vagy gyújtó) fegyverek, (például kés) birtoklása; pszichés erőszak, bullying és cyberbullying alkalmazása. (A bullying meghatározását lásd: OM 4343/ 27.05.2020 privind aprobarea Normelor metodologice de aplicare a prevederilor art. 7 alin. (1^1), art. 56^1 şi ale pct. 6^1 din anexa la Legea educaţiei naţionale nr. 1/2011). Ez a dokumentum a pszichológiai erőszakot, bullyingot olyan fizikai vagy verbális cselekvéssorozatnak látja, amely a személyközi kapcsolatokban vagy az online térben egyaránt előfordulhat, szándékos és ismétlődő módon, és amely egyértelműen egyenlőtlen erőviszonyokon alapszik, célja az áldozat méltóságának megsértése, az áldozat megfélemlítése, megalázása és amely egy diszkriminált, kirekesztett személy vagy csoport ellen irányul, az illető hovatartozása miatt (faji, nemzetiségi, etnikai, vallásos, társadalmi csoportbeli, szexuális vagy egyéb természetű megkülönböztetés alapján) vagy más személyes tulajdonágai miatt. Nem használjuk a bullying kifejezést a felnőttek-diákok közötti erőszakos viszony esetén, vagy az intézményben dolgozó felnőttek közötti erőszakos megnyilvánulás esetén. A cyberbullying olyan cselekvés vagy cselekvéssorozat, amely az internetes kommunikációban nyilvánul meg, számítógépen, tabletten, mobiltelefonon, a technológia különféle eszközein, a közösségi média különféle felületein, website-okon, csevegő felületeken (stb.) és az online zaklatás formáját öltheti, illegális és/vagy ellenséges tartalommal rendelkezik. Ez a fajta erőszak nemcsak agresszív/sértő/ellenséges emailek, internetes bejegyzések, üzenetek, képek, filmek küldését jelenti, hanem az áldozat kirekesztését is az online térben, személyes jelszó feltörését és a közösségi médiában, csoportokban, online fórumokon való megosztását.
Tilos a falakra és a bútorokra írni, rajzolni, vagy ragasztani.
Ismételt károkozás esetén a diákot eltanácsoljuk.
A dohányzás (cigaretta, elektromos cigaretta fogyasztása) a diákotthoni tanulók részére a Konviktus területén és másutt is tilos. Ezen előírás ellen vétőket egy nevelői és egy igazgatói megrovás után a Konviktusból eltanácsoljuk. A Konviktusba szeszes italt behozni, tartani vagy fogyasztani szigorúan tilos. Nem kizárt az sem, hogy mintavétel-szerűen alkoholszintet felmérő készüléket fogunk használni. Fegyelmi intézkedés indítható azon diák ellen is, aki erkölcsi viselkedésével súlyos botrányt okoz, pornográf anyagot terjeszt, kábítószert fogyaszt vagy terjeszt, mások testi épségét veszélyezteti (verekedés, megfélemlítés, megalázás, csúnya és trágár beszéd), sőt a szándékos rongálás és a Konviktus jóhírének lejáratása esetében is. A növendékek nem látogathatnak olyan szórakozó helyeket, ahol alkoholt, cigarettát, drogot és egyéb köztudottan káros élvezeti cikkeket forgalmaznak.
Ennek a szabálynak megsértése súlyos fegyelmi megrovást von maga után. Amennyiben valamely diák huzamosan nem tud beilleszkedni a konviktusi életbe, és félő, hogy személyiségében zavart okoz ennek az életformának az erőltetése, a szülőkkel egyeztetve és tanácskozva a Konviktus vezetői megkeresik a gyermek érdekét szolgáló legjobb megoldást.
13. Záradék
Jelen szabályzat nem végleges. A Rendszabályzatra vonatkozó javaslatokat beterjeszteni a Konviktus igazgatójánál lehet.
3. számú melléklet
Audienciák és ügyfélszolgálat ütemterve
VEZETŐSÉG:
Igazgató: Ádámkó István Csaba – kedd: 8.00 – 10.00
Igazgatóhelyettes: Prof. Csapó-Ilyés Attila-Csaba – péntek: 8.00 – 10.00
A TITKÁRSÁG NYITVATARTÁSA:
Napi program: 8.00-16.00
Ügyfélszolgálat szülők, diákok, külső személyek számára: naponta 8.00-10.00 között
A KÖNYVTÁR NYITVATARTÁSA:
– Napi program: hétfő– péntek: 8.00 – 15.00
A tanárok fogadóórái
2023-2024
Ádámkó István Csaba
Anderco Judit
Balla Melinda
Barkoczi Éva
Bertici Kinga
Bora Róbert
Ciupac Adina
Csapó-Ilyés Attila-Csaba
Czier Andrea
Dicső Anikó
Dorner Andrea
Földes Ildikó
Frigy Szabolcs
Gábor Enikő
Hadházi Erzsébet Éva
Hauler Stefan
Heinrich Andrea
Kabai Timea
Kaitar Roxana
Koczinger Erich
Koczinger Éva
Kovács Béla
Kovács Blanka
Kovacs Ștefan Gavril
Krányák Jusztina
Luțay Hajnalka
Pakot Géza SJ
Polcz Zita
Pop Bogdana
Renn Renáta
Ritli Emese
Roter Ioan
Schmidt Annamária
Simon Laura
Somkereki Zita
Szatmári Ádám
Szász Anikó
Székely Zsolt
Szemák Zsuzsa
Szilagyi Carmen
Szilágyi Norbert
Tamás Arnold
Trepszker Erika
Urbán Klára
Váradi Enikő
Varga György
4. számú melléklet
Iskola utáni iskola program
Az Iskola utáni iskola (Délutáni foglalkozás) programja a kötelező oktatást kiegészítő programként működik, amely formális és nem formális módszereket használ a képességek megalapozására, megszilárdítására, fejlesztésére, tanulási, szórakozási és szabadidős tevékenységek beiktatásával. Ezt a programot az elemi iskolás diákok használják.
Ez a program a kötelező iskolai program után kezdődik, minden oktatási ciklus órarendje szerint.
A délutáni foglalkozás programja segítő jellegű foglalkozásokat, műhelymunkát, tematikus és felzárkóztató tevékenységeket jelent. (Például a házi feladatok elkészítésének irányítása és felügyelete; a kognitív, érzelmi nehézségekkel küzdő, csökkent beszédkészségű gyerekek felzárkóztatása, tanácsadás, logopédia, az önálló olvasmányok készségének fejlesztése stb.)
A tevékenységek tervezése, megszervezése és működtetése az elemi osztályos tanerők tevékenységi körébe tartozik.
1. A speciális segítő tevékenységek a következőket tartalmazzák:
a) a házi feladatok elkészítésének irányítását és felügyeletét;
b) kognitív, érzelmi nehézségekkel küzdő, csökkent beszédkészségű gyerekek felzárkóztatását, tanácsadást, logopédiát;
c) tehetséges diákok fejlesztését;
d) az önálló olvasmányok készségének fejlesztését;
e) az ön- és társismeretet, az érzelmi és szociális készségeket fejlesztő tevékenységeket.
2. Műhelyfoglalkozások/tematikus tevékenységek/ szórakoztató feladatok:
a) az ismeretek hasznosítását, gyakorlatba ültetését segítő feladatok végzése a tanulás különböző területein: művészetek, tudományok, vallás, technológia, sport stb.
b) a gyerekek, szülők vagy a tanító által javasolt tematikus projektek stb.
c) túrázás/kirándulások/előadások megtekintése;
3. A tanulást és tehetséggondozást felgyorsító tevékenységcsomag:
a) tanulmányi versenyekre, tantárgyversenyekre, sport- és művészeti versenyekre stb. való felkészítés;
b) ünnepségek szervezése, az ezeken való részvétel, kiállítások, kiadványok létrehozása;
4. Támogató/fejlesztő tevékenységcsomag:
a) pszichopedagógiai segítségnyújtás a tanulásban való elakadás esetén;
b) a házi feladat elkészítését támogató, felzárkóztató tevékenységek;
c) pszichológiai tanácsadás;
d) logopédia;
5. Az életre való felkészítés tevékenységcsomagja:
a) személyiségfejlesztést célzó tevékenységek (önismeret, a tanulás tanulása, kommunikációs készségek fejlesztése);
b) a diák aktív, résztvevő viselkedésének fejlesztése: a csoportba való beilleszkedés, pozitív magatartásformák, környezettudatos viselkedés gyakorlása;
c) az egészséges életmód és az ezt akadályozó kockázati tényezők megismerése: egészséges táplálkozás, fenntartható fejlődés stb.
d) a karrierépítésre vonatkozó nevelés;
6. Műhelyfoglalkozások/tematikus tevékenységek (különböző tanulási területek mikroprojektjei: művészetek, tudományok, teológia, technológia, sport stb.).
A délutáni foglakozás keretén belül a gyerekek ebédelhetnek, ezután szakmai segítségben részesülhetnek (házi feladatok elkészítése, felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységek), amelyek az elemi iskolások számára legfeljebb naponta másfél órát tarthatnak.
A programba bekapcsolódó gyerekek minimális létszáma 10, a csoportok az előzetesen felmért igények alapján szerveződnek. A tevékenységek tervezői, szervezői, működtetői az elemi osztályokban tanítók: Földes Ildikó, Leiti Mónika, Krányák Jusztina, Renn Renáta, Urbán Klára.
7. A tanügyi alkalmazottak magatartása:
a) A programban részt vevő alkalmazottak udvarias hangnemben kötelesek beszélni a szülőkkel és a gyerekekkel, tevékenységüket hozzáértéssel és felelősséggel fejtik ki;
b) Az alkalmazottak egyformán bánnak minden gyermekkel, nem emelnek ki vagy rekesztenek ki senkit, kérés esetén objektíven és kompetensen értékelnek;
8. Kérjük, hogy a programban részvevők érkezéskor és távozáskor tartsák be az alábbi szabályokat:
a) az épületbe, helyiségbe való kilépéskor és belépéskor kerüljék el a zsúfoltságot;
b) az épületben fegyelmezetten, futás, rohanás nélkül közlekedjenek;
c) ne torlaszolják el az ajtót, a közlekedési útvonalakat, a mellékhelyiségeket;
d) tilos felnőtt kísérő nélkül elhagyni a programot;
9. Azokban a helyiségekben, amelyekben a tanerők felügyeletében a tevékenységek folynak, a gyerekeknek be kell tartaniuk az alábbi szabályokat:
a) fegyelmezetten várjanak, amíg a tanórák után a délutáni foglalkozást vezető felnőtt átveszi a felügyeletüket;
b) a táskáikat, a ruháikat, sportfelszerelésüket az öltözőben tegyék le;
c) ne lökdösődjenek, ne boklasszák egymást, ne verekedjenek;
d) ne másszanak az asztalokra, padokra, az ablakok párkányára;
e) ne nyúljanak az elekronikus és egyéb felszereléshez;
f) tiszteletet és megértést tanúsítsanak valamilyen fogyatékosságban szenvedő társukkal szemben;
g) jó állapotban vigyázzák meg az iskola anyagi javait;
h) szigorúan tilos az épületbe hozni vagy itt használni olyan eszközöket, amelyek sérülést, tűzesetet, balesetet okozhatnak: gyufát, gyújtót, késeket, borotvát, mérgező anyagokat, tűzijátékot, petárdát stb.
i) az osztálytermekben/a kulturális, lelki programokat vagy szórakozást szolgáló helyiségekben/ az udvaron és a hozzá tartozó melléképületekben a diákok tartsák meg a rendet és a tisztaságot;
j) a diákok viselkedjenek illedelmesen, tisztelettudóan a tanítókkal, kollégákkal és a személyzet minden tagjával;
k) tartsák be a napirendet (a játék, ebéd, háziírás, egyéb aktív tevékenységek megszabott idejét);
l) tilos mobiltelefont használni a foglalkozásokat működtető tanügyi káder engedélye nélkül;
5. számú melléklet
AZ OKTATÁSI SZERZŐDÉS
Az 198/2023 számú nemzeti oktatási törvény, valamint a Hám János Római-Katolikus Líceum szervezési és működési szabályzata értelmében intézményünk minden diákkal, és annak hivatalos jogi képviselőjével (szülő/hivatalos gyám) szerződést köt.
A felek által vállalt kötelezettségek:
I. Az oktatási intézmény kötelezően biztosítja:
a) az oktatási tevékenység számára kedvező körülményeket;
b) a higiéniai szabályok megfelelő, igényes betartását, a munkavédelmi, polgári védelmi, tűzvédelmi előírások szavatolását;
c) az érvényben levő jogszabályok minden alkalmazott általi szigorú betartását;
d) az érvényben levő jogszabályokról való pontos, időben történő informálást;
e) az alkalmazottak részéről az intézmény értékrendjével összhangban levő, kifogástalan erkölcsi magatartást, valamint felelőségteljes viselkedést;
f) értesíti a szociális/oktatási szaksegélyt nyújtó intézményeket, a gyermekvédelmet, amennyiben a tanuló emberi méltóságát, testi és lelki épségét sértő szempontok merülnek fel;
g) az oktatók részéről azoknak a tevékenységeknek a mellőzését, amelyek befolyásolhatják a tanuló intim- vagy családi életét, a róla alkotott nyilvános képet;
h) az oktató nem alkalmazhat fizikai büntetést, verbális vagy fizikai agressziót;
i) az oktatói kar közvetlenül, helyesen és átláthatóan értékeli a diákokat, és ezt a minősítést semmilyen előny megszerzéséhez nem használja fel;
j) az intézmény csak olyan tevékenységet végez, amelyek tiszteletben tartják az erkölcsi normákat, és nem veszélyeztetik a tanulók, illetve a dolgozók egészségét, testi vagy lelki épségét;
k) az intézményben tilos a politikai tevékenység és a vallási hittérítés;
l) ha a pedagógus jelenlétében a tanórán krízishelyzet következik be, a nevelőnek joga és kötelessége a legrövidebb időn belül értesíteni a hatóságokat. Ezzel egyidejűleg a pedagógus tájékoztatja az érintett diák szüleit is.
2. A gyerek vagy tanuló hivatalos jogi képviselője/gyámja/szülei az alábbi kötelezettségekkel rendelkeznek:
a) biztosítja a tanköteles diák iskolába járását, intézkedik a tanuló beiskolázásáról a tanulmányok befejezéséig;
b) a gyermek/tanuló beíratásakor bemutatja a kért orvosi dokumentumokat a csoport/osztály egészségének megóvása érdekében, elkerülendő a közösség többi tagjának megbetegítését;
c) a gyereket csak abban az esetben küldje a közösségbe, ha nem jelentkeznek fertőző betegség tünetei (láz, köhögés, fogfájás, torokfájás, légzési nehézség, hasmenés, hányás, orrfolyás stb.);
d) havonta legalább egyszer felveszi a kapcsolatot a tanárral/ tanítóval/ óvodapedagógussal/ osztályfőnökkel, hogy megismerje a gyerek/tanuló fejlődését;
e) anyagilag felel a gyermek/diák által az intézményben okozott károkért;
f) betartja az intézmény Szervezési és működési szabályzatát;
g) civilizált magatartást tanúsít az intézmény minden alkalmazottjával szemben;
3. A diák kötelezettségei:
a) készüljön fel minden tantárgy, tanulmányi modul elsajátítására, és tegyen tanúbizonyságot a tantervben előírt képességek megszerzéséről;
b) előírás-szerűen látogassa a tanórákat;
c) vegyen részt a tanórákon és minden, az oktatási intézmény által szervezett értékelő vizsgán (csökkentett látogatású oktatás esetén);
d) viselkedjen civilizáltan, kulturáltan;
e) tartsa be az intézmény Szervezési és működési szabályzatát, valamint a közlekedési-, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi szabályokat;
f) ne semmisítse meg az iskolai dokumentumokat, például naplót, ellenőrzőt, az oktatási portfólió dokumentumait stb.
g) ne rongálja meg az intézmény felszerelését, eszközeit (taneszközöket, könyvtári könyveket, iskolai bútorzatot, a mellékhelyiségeket, az osztályteremben található tárgyakat stb.);
h) ne hozzon be és ne terjesszen az intézményben a nemzeti függetlenséget, szuverenitást, integritást veszélyeztető anyagokat, vagy erőszakot és intoleranciát szülő tartalmakat;
i) ne legyen szervezője és résztvevője a Hallgatói szabályzatban említett tiltakozó akcióknak;
j) tilos az intézmény falain belül kábítószert, etnobotanikai anyagokat, alkoholt, cigarettát birtokolni, fogyasztani, árusítani;
k) tilos az intézménybe behozni és használni bármilyen típusú fegyvert, pirotechnikai eszközt, mint például lőszert, petárdát. gyújtót stb. vagy gázsprayt, paprikasprayt, illetve bármilyen eszközt, amely mások fizikai/lelki jóllétét veszélyezteti;
l) tilos obszcén, pornográf anyagokat birtokolni vagy terjeszteni;
m) a tanuló az osztálytársaival és az itt dolgozókkal szemben ne alkalmazzon agresszív, sértő kommunikációt, és semmilyen módon ne sértse a személyek vagy az intézmény jóhírét;
n) az oktatási intézményben és környezetében ne provokáljon, ne kezdeményezzen, ne vegyen részt erőszakos cselekedetekben;
o) a tanítási órák és szünetek ideje alatt ne hagyja el az épületet a felelős felnőtt engedélye nélkül (tanító, tanár, osztályfőnök, vezetőség);
Záradékok
• A 198/2023 számú nemzeti oktatási törvénybe foglaltaknak megfelelően tilos az oktatási tevékenységekről felvételt készíteni és terjeszteni a felelős tanár beleegyezése nélkül. A szülőknek, a diákok jogi képviselőinek intézkedniük kell, hogy megelőzzék az oktatási tevékenységet vezető/működtető pedagógus engedélye nélküli felvételek készítését, sokszorosítását, terjesztését.
• A személyes adatok kezelőjeként működő oktatási intézménynek kötelessége olyan adatvédelmi intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják:
a) az online térbeli biztonságot;
b) az adatok titkosságának megőrzését;
c) az adatvesztés kockázatának megelőzését;
d) a személyes adatok módosításának megakadályozását;
e) a személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés meggátolását;