Nagy örömömre szolgált, mikor megtudtam, hogy iskolánk is meghívást kapott a Rákóczi szövetség által szervezett pápalátogatási útra. Nem volt bennem kérdés, rögtön eldöntöttem részt szeretnék venni ezen a úton.
Az indulás napján izgatott voltam. Mikor megérkeztem a Székesegyház előtti parkolóba mindenki arcán fülig érő mosolyt vettem észre. Jó volt látni, hogy mindenki várja az Őszentségével való találkozást.
A buszút Nyíregyházáig gyorsan eltelt. Beszélgettünk, és új barátokra leltünk. Megérkezve a szálláshoz, bejelentkeztünk, majd mindenki a szobájába vonult, hogy másnap újúlt erővel tudjon részt venni a szentmisén.
Az este gyoran eltelt. A reggeli ébresztésre azonnal kinyitottam a szemem és türelmetlenül vártam az aznapi történéseket. Az út ezen a napon is gördülékenyen ment. Sokunknak ez volt az első vonatútja, ezért így még több újdonság ért minket. Sokszor a hangzavar miatt nem tudtunk pihentetően aludni, de ez nem szegte kedvünket. Megérkezve Budapestre, a Nyugati Pályaudvarra, elvarázsolt minket a város hangulata. A nagy tömeg miatt figyelnünk kellett egymásra, de még ez sem zavarta meg a hangulatot.
Mikor nagy nehezen átjutottunk az ellenőrzésen, a főtérre indultunk. Sajnos a nagy tömeg és a hely hiánya miatt nem jutottunk be, de szerencsére egy kivetítő előtt tudtuk végigkövetni a pápai szentmisét. Mikor elkezdődött a szertartás, szívemet melegség töltötte el. Hálás voltam azért, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy részt vehessek egy számomra értékes eseményen. Boldogsággal töltött el, mikor osztálytársaimmal megkaptuk a Szentatya áldását.
Megint vonatozés következett, vissza Nyíregyházáig. A visszafele vezető út már mindenki számára sokkal fárasztóbbnak és hosszabbank tünt, de a barátias légkör hamar feloldotta ezt a lehangoló hangulatot.
Nyíregyházára beérkezve buszra szálltunk, és meg sem álltunk hazáig. Hazaérkezve szüleink a parkolóban vártak minket, és izgatottan kezdtük nekik mesélni a néhol megdöbbentő, néhol pedig vicces történeteket.
Végső soron szeretném megköszönni a Rákóczi Szövetség minden tagjának, hogy nem csak lehetővé tették iskolánk számára ezt az utat, hanem végig kedvesen segítettek, gondoskodtak rólunk, hogy élmény legyen számunkra ez a két nap.
Iskolánk nevében köszönetet mondok a Luther Márton Evangélikus Kollégiumnak, hogy éjszakára befogadtak, és meleg vacsorával vártak minket. Az utazás nem telt volna ilyen jól, ha nem egy szép, új, tiszta vonaton utaztunk volna, ami lehetővé tette a kényelmes pihenést. Nem feledkezem meg az úticsomagról sem, amit a Rákóczi szövetség biztosított.
Köszönet a lehetőségért, hogy egy ilyen felejthetetlen élménnyel gazdagottam.
Volfer Dóra, 7. o, Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum Szatmárnémeti