Életem egyik legélvezetesebb és legmeghatározóbb hétvégéjét tölthettem el Brassóban május 5 és 10 között. Hogy miért? Aki jól ismer, az tudja, hogy nagyon szeretek idegen nyelveken beszélni és kreatív feladatokban megállni a helyem.
A 2019-es német olimpiász tehát mindent összefoglalt számomra, ami a munka és a szórakozás tökéletes harmóniájához szükséges. Érkezésünk után szinte egyből belemerültünk a közös munkába. Az első nap egy egyéni próbán, majd egy közös workshop-on kellett helyt állni. Ezzel megismerhettük egymást, új barátságokat köthettünk, de tanulhattunk a vezetői poszt fontosságáról is.
Délután egy nyolc személyes csapatba osztottak be, akikkel mindössze két nap alatt kellett a Tanz der Tiefseequalle című könyvet kiolvasnunk. Ennek alapján készítettünk egy szimbolikus plakátot és előadtunk egy tíz perces előadást, ezzel megcsillogtatva a színészi tehetségeinket is. Mindezek ellenére, a verseny elején egy percig se gondoltuk volna, hogy képesek leszünk megnyerni a versenyt, de úgy néz ki, az álmok tényleg valóra válnak. Ezt még az is tetézte, hogy egyénileg ötödik helyezést értem el, iskolai kollégám, Mares Imre pedig tizenegyedik lett.
Kissé fáradtan, de nagyon büszkén tértünk haza Szatmárra, ahol felkészítő tanáraink már nagy örömmel vártak. Teljes magabiztossággal elmondhatom tehát, hogy ez a verseny egy maradand életem folyamán.