Amikor megtudtuk, hogy Szatmár megye is részt vehet a Székesfehérvári Egyházmegye által szervezett Mór-Bodajk-i zarándoklaton, mindnyájan abban bíztunk, hogy képviselhetjük iskolánkat ezen a különleges eseményen, ahol három ország négy egyházmegyéjének 332 keresztény fiatalja találkozott.
Nagy lendülettel kezdtük el bemutatkozó előadásunk próbáit, melyben egy, az egyházmegyéhez kötődő szent vagy boldog életét kellett összefoglalnunk. A Hám János Líceum küldöttsége Bold. Scheffler János vértanú püspökről készített ismertetőt, míg a Kalazanci Szent József Líceum diákjai az iskola névadó szentjének életét mutatták be.
Pénteken várakozással telve indult el a két iskola összesereglett diákcsapata. A jókedvünket még a hosszas várakozás a határnál sem tudta elvenni. Ifjúsági énekeinkkel tettük élvezetesebbé az utat Székesfehérvárig, ahol egyesek a ferences templomot, míg mások a Bazilikát tekintették meg. A rövid felfrissülés után tovább utaztunk az iszkaszentgyörgyi lelkigyakorlatos ház felé, ahol kellemes hangulatú szobák és finom ételek vártak bennünket. Azonban a fénypont nem lehetett más, mint a Móron levezetett Taizé imaóra. Mór aprócska településéről csak annyit, hogy sváb lakosai vannak és a büszkesége egy barokk kapucinus templom és rendház. Ebben a gyönyörű Istenházában került sor a Szentségimádásra, melyet a helyi ifjúság által alkotott zenekar kísért. Majd a bő egy órás liturgia után a művelődési házban folytatódott az este, ahol egy vallási énekekből összeállított koncert következett, melyen a németországi, magyarországi és erdélyi fiatalok nyelvtudásuk szintjétől függetlenül, a zenében egyesülve dicsőítették Mindnyájunk Urát.
Másnap reggel a móri kapucinus templomból együtt indultunk a zarándoklatra Bodajk kegytemploma felé. A hozzávetőlegesen 10 km-es távot gyalogosan tettük meg. Három stációnál tarthattunk pihenőt, ahol a meghívottak és szervezők előadták bemutatkozó jeleneteiket. A zarándokút során magyarul és németül is imádkoztunk és ifiúsági énekeket énekeltünk. A bodajki kegytemplomban a helyiek vendégszeretete halmozta el a megfáradt zarándokokat. A finom bográcsost és a rövid pihenőt követően az egyházmegye püspöke által pontifikált szentmisén vettünk részt, majd búcsúzóul közösen fotózkodtunk a templom előtti Magyar Szent Család nevű szoborcsoportnál. Az ifjúsági találkozó a székesfehérvári Művelődési Házban tartott ünnepi vacsorával zárult. Már besötétedett ugyan, de azért még megcsodáltuk, milyen szépek kivilágítva a város régi központi műemlékei.
Vasárnap a hazafelé vezető úton boldogan emlékeztünk vissza a szép élményeinkre, amiket itt szereztünk. Bízunk benne, hogy folytatása is lesz a kalandunknak, hamarosan viszontláthatjuk külföldi régi-új barátainkat, és meg tudjuk újítani a Jézus színe előtt kötött barátságokat.
Gádoros Mátyás – VIII. oszt.