Miután a X. és a XI. osztályok oly sok élménnyel tértek vissza az évfolyamok számára szervezett közös zarándoklatról, mi is izgatottan vártuk, mit hoz számunkra a nagycsütörtöki keresztút Nagykárolyban.
Április 13-án zord időre ébredtünk, de ez sem szegte kedvünket, amikor 8 órakor a Székesegyház elől a két osztály derűs hangulatban elindult Nagykárolyba. Az út szerencsére nem volt hosszú, így kilenc óra sem volt, amikor a buszról már leszállhattunk a Szentháromság kápolnánál, hogy részt vegyünk egy keresztúton. Az udvaron imádsággal, fiataloknak szánt szövegek felolvasásával és énekkel álltunk meg minden stáció előtt, hogy megemlékezzünk Jézus Krisztus értünk való szenvedéséről és kereszthaláláról. A keresztút végén az itt álló Mária-szobornál imádkoztunk Hám János püspök boldoggá avatásáért, majd megtekintettük a kápolna belsejét is. A közös csoportkép elkészítése után kissé átfázva, de lelkiekben feltöltődve ültünk fel ismét a buszra, és Nagykároly központja felé vettük az irányt.
Itt rövid látogatást tettünk a Kalazanci Szent József római katolikus templomban, melyet én is nagyon szépnek véltem.
Következő megállónk a Károlyi-kastélynál volt. A borús idő ellenére is szép kastélykert után a műemléképületet is meglátogattuk, ahol egy nagyon kedves idegenvezető kalauzolt minket. Sok mindent megtudtunk az épületről, többek között azt is, hogy Károlyi Láncz László volt, aki első formájában megépíttette a nem is egy támadást átvészelő kastélyt. A csarnok után megtekintettük a család különböző szobáit, a neves afrikakutató és vadász trófeagyűjteményét, festményeket, repülőgépmodelleket, illetve bepillantást nyertünk az akkori életstílusba is.
A kastélyt elhagyva már nagyon megéheztünk, ezért a kirándulás végeztével egy pizzázóban töltődtünk fel a hazaútra. A Szatmárnémetibe vezető út még rövidebbnek tűnt, mint a reggeli. A közös zarándoklat lelki ajándékaival gazdagodva, az együtt töltött idő élményeivel és az ezt követő további sikeres tevékenységek reményében tértünk haza.
Köszönjük az iskola vezetőségének és a szervezőknek, hogy támogatták és lehetővé tették számunkra a IX. évfolyam közös zarándoklatát.
Dicső Dorottya, IX. A