Leki élet

Szent Ignác-i hét – 2015. február 8 – 13.

A szerzetesség évének és a Kaszap István jezsuita újonc 100 éves emlékévének igazi színfoltját jelentette az iskolánkban és a konviktusban megszervezett Szent Ignác-i hét. A témát nem csupán a hallott dolgok, hanem a meghívottak személye is segített életre kelteni. Budapestről érkezett az Iñigo csapat, amelyet férfi és női szerzetesek alkotnak, de őket most egy szerzetességre készülő fiatalember is elkísérte. Ezek a szentignáci lelkiségű férfi és női szerzetesek a Loyolai Szent Ignác hatására alakult jezsuita, Sacre Coeur és Jézus Szíve Társasága rendek tagjai. Különböző közösségekhez tartozva, de egy szívvel segítettek ők minket, hogy hivatásról és tanúságtételről gondolkodjunk ezen a héten.

Nem csupán tudásban, hanem tapasztalatban is gyarapodtunk. Az osztályokban elhangzott sok érdekesség mellett a vendégeink megismerése igazi baráti találkozásokat jelentett. Nem csupán rengeteg kérdésükre kaphattak első kézből válaszokat diákjaink, hanem közvetlenül ismerhették meg azokat, akik a szerzetesi hivatáson keresztül szeretnének tanúságot tenni a szeretetről. Ez volt a vágya és ezt élte hősies fokon Kaszap István is, akiről a vatikáni Szenttéavatási Ügyek Kongregációja a következőket jelentette ki: „Megállapítást nyert, hogy Isten szolgája, Kaszap István, a jezsuita rend jelöltje, a hit, remény és Isten és felebarát iránti szeretet isteni erényeit, valamint az okosság, igazságosság, mértékletesség és bátorság sarkalatos erényeit, valamint a velük összefüggő erényeket hősies fokon gyakorolta.”

Sok korábbi elképzelés, amit a szerzetességről gondoltak tovább tisztult fiataljainkban e napok során. Nem ritka, hogy a lemondás, vagy az elzártság jut eszünkbe a szerzetesekre gondolva. Az is feltárult, hogy a szerzetesség sokféle lehet ugyan, de soha nem a lemondáson van a hangsúly, hanem azon, akiért ezt teszik a szerzetesek. XVI. Benedek pápa ezt így fejezte ki: “Ha valaki beengedi Krisztust saját életébe, nem veszít el semmit, semmit azokból, amik szabaddá, széppé és naggyá teszik az életet. Nem veszít el semmit! Csak ebben a Krisztussal kötött barátságban nyílnak meg az élet kapui. Csak ebben a barátságban tárulnak fel az ember létének mérhetetlen lehetőségei. Csak ebben a barátságban tapasztalhatjuk meg, hogy mi szép, és mi tesz szabaddá.”

Talán újszerűen hangzott, hogy a szerzetesek életében mennyi sok lehetőség nyílik arra, hogy hivatásuk és tehetségük mértékében az Egyház küldetésében Isten szeretetét szolgálják.  Kaszap István is ezzel a hittel élt, és bár fiatalon fejezte be földi pályafutását, bátor hittel tett tanúságot az örök élet kapujában: „Isten veletek! Odafönn találkozunk. Ne sírjatok, mennyei születésnap ez. A jó Isten áldjon meg benneteket!”

Köszönjük e gazdag találkozást Tornya Erika RSCJ és Balla Erika SJC nővéreknek, Horváth Ferenc SJ jezsuita szerzetesnek, és Kis Ferenc jezsuita szerzetes jelöltnek. Velük és értük is imádkozzuk: “Kérünk Istenünk, ajándékozz a mai ifjúság számára új példaképet Kaszap István személyében; add, hogy Egyházunk imájára megújuljon erkölcseiben a magyar társadalom. Segíts megértenünk nemzetünk szentjeinek életpéldáját. Add, hogy Kaszap Istvánt, a magyar fiatalok példaképét mielőbb közöttük tisztelhessük.”

Pakot Géza jezsuita atya