A taizé-i közösség idén Prágában tartotta a hagyományos év végi, újévi találkozóját. Az iskolában a spiri atya megszervezte, hogy líceumunk diákjai is részt vehessenek ezen az eseményen. Én úgy gondoltam, nagyszerű élmény lehet egy ilyen találkozó, ezért jelentkeztem.
December 28-án vasárnap reggeli mise után útnak indultunk a kolozsvári Magis csoport tagjaival együtt. Miskolcon még három diák csatlakozott hozzánk és így teljes lett a csapat.
Sikeresen megérkeztünk Brnóba, Csehország második legnagyobb városába, ahol egy jezsuita atya fogadott és szállásolt el minket. Vendéglátónk azt is vállalta, hogy az erős hidegben végigkalauzol minket a városon. Az esti séta után misével zártuk a napot.
Másnap korán reggel Prága felé indultunk, ahol már nagy hó volt. Ennek nagyon örültem, mert még akkor nálunk nem havazott. Kisebb megbeszélés és útbaigazítás után megérkeztünk a szállásunkra, ami egy iskolában létrehozott tömegszállás volt. Egy osztályterem padlóján aludtunk sok más nemzetiségű fiatallal együtt.
Röviden összefoglalva a heti programunk abból állt, hogy minden reggel imaórán vettünk részt a szállásunkon, ahol szépszámú és sokszínű társaság gyűlt össze: cseh, lengyel, horvát, francia, német, olasz, orosz, fehérorosz, magyar fiatalok. Az ima után kiscsoportos beszélgetések következtek. Szerencsésnek vallhatom magam, mivel csoportvezető voltam és nagyon nagy öröm volt beszélgetni más országból érkezett emberekkel. Csoportomban németek, franciák illetve lengyelek voltak, és nagyon jól el tudtunk beszélgetni úgy, hogy a közvetítő nyelv az angol volt.
A találkozó programjain, az imákon való részvétel mellett városnézésre is szakítottunk időt. Már első látásra nagyon megfogott a város, idővel pedig egyre több nevezetességet tekintettünk meg alaposabban is. Ilyen például a Károly híd, a Vencel tér, a Szent Vitus Székesegyház, valamint a történelmi központban az Óvárosi Városháza híres órája.
Este mindig közösen mentünk a vacsoraosztásra, majd közösen részt vettünk az esti imán. Ezek közül az imák közül a csütörtök esti tetszett a legjobban, ahol mindenki kapott egy gyertyát, az elején elindították a lángot, majd a végére minden kis gyertya égett. Külön megemlíteném még a péntek délutáni, hazautazásunk előtti programunkat. A jezsuita templomban voltunk, a jezsuita csoportok találkozóján, ahol kedves vendéglátásban részesültünk és minden csapat bemutatkozott. A kolozsvári Magis közösség tevékenységéről a mi spirituális atyánk számolt be.
Mindezek után elmondhatom, hogy rendkívüli élmény volt ott lenni ezen a találkozón. Rengeteg külföldi emberrel ismerkedtem meg és örülök, mert egy nagyszerű csapatnak lehettem tagja, és képviselhettem iskolánkat Prágában. Buzdítok mindenkit, hogy a jövőben jelentkezzen és menjen el a taizé-i közösség találkozóira.