Július első hetén megrendezésre került a Parázs tábor Felsővisón. Tizenhárom különböző korú fiatal újonc parázsos, két kísérő tanár és a Spiri Atya elvonultunk a világ zajától, hogy Isten jelenlétében töltsünk ezt a négy napot.
De mi is a parázs? Ez évben a Spiri atya vezetésével elindult egy lelkiségi csoport az iskola keretein belül, azzal a céllal, hogy tevékenyen részt vállaljanak az iskolai lelki programok szervezésében. A parázs melegít és lángra lobbantja szunnyadó lelkeket és szíveket. Mi is ilyen parázsokká akarunk válni.
A programok nagyon változatosak voltak. A Felsővisó felé megálltunk és megcsodáltunk a Bârsanai kolostort. A buszban nagyon jó volt a hangulat. A táborhelyen pedig lenyűgöző táj fogadott bennünket, ezt megkoronáztunk városlátogatással és egy élménnyel, dús túrával a közelben lévő kereszthez. Jézus mondta: „Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, én veletek leszek”. A programokból nem hiányoztak a lelki táplálékot nyújtóak se.
Július 3-án lehetőségünk nyílt részt venni egy felejthetetlen utazásban, egy mesébe illő kisvonattal és tájjal. Az utolsó este, amit itt töltöttünk kegyelemben, örömben és vidámságban gazdagon telt, tábortűz is volt, amely mellett énekeltünk, játszatunk és imádkoztunk. A Spiri Atya meghívott bennünket arra, hogy mi is váljunk a parazsakhoz hasonlóvá és a szívünkben lévő rossz dolgokat vessük bele a tábortűzbe és az által felszabadultakban feküdtünk le. Elérkezett az utolsó nap is ami zenés imával kezdődött, utána megismerkedhetünk az Ignáci szemlélődő imával, utána kiscsoportokra bomlattunk és megosztottuk a tábori élményeket egymással.
Mindnyájan örültünk, hogy együtt lehetünk, új barátságokat köthetünk. Elsősorban a jó Istené a köszönet aki egybegyűjtött minket. Másodsorban a spirié és a tanárnőké, akik mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat.