Izgatottan vártuk a kedd délutánt, hogy megérkezzenek az érdi diákok testvériskolánkból, az érdi Marianum Iskolából.
Várakozás közben tapasztaltuk meg igazán, hogy a türelem rózsát terem, ám végül mégis megérkeztek. Miután a vendég- és fogadódiákok megtalálták egymást, a nap hátralevő részét együtt folytatták. Másnap reggel az iskolánk diákjaival és tanáraival közös imaórán vettünk részt a Kálvária templomban. Ezt követően kezdetét vette késő délutánig tartó kirándulásunk. Először megtekinthettük a Kalazanci Szent József templomot, majd ellátogattunk Kaplonyba, ahol megnéztük a Károlyi grófok családjának kriptáját. Mindkét helyen részletes és érdekes beszámolót hallhattunk a hely történelméről. Ezután visszamentünk Nagykárolyba és a gyönyörűen felújított kastélyba is bemehettünk. Itt fegyver- és képkiállítás mesélt a régi korokról. Szépen felújított és bebútorozott szobákon mentünk keresztül, és érdekesnek tűnt, hogy műanyag cipővédőt kellett felvennünk. Sétánk alatt rövid időre mi is visszamehettünk a régmúlt korokba, amikor a grófok és grófkisasszonyok járkáltak ott, ahol most nekünk meséltek róluk. A finom ebéd után folytattuk utunkat Adyfalvára. Itt betekinthettünk Ady Endre életébe, ezt közös versmondások követték az Ady szobornál. Innen továbbzötyögtünk Ákosra. Ezen a helyen a románkori vakolatlan református templom érdekes történelméről hallhattunk Csaba bácsitól. Innen már csak a hazaút volt hátra, ám a buszon a jó hangulat feledtette velünk a fáradtságunkat.
Csütörtök reggel a Szent Alajos konviktusban gyülekeztünk, majd a Székesegyházat és a Scheffler János kiállítást néztük meg. Ezután a Püspökség kápolnájában Pallai Kristóf bácsi érdekes előadását hallgattuk meg. Rövid sétánk közben hallhattunk még városunk nevezetességeiről és fontos személyiségeiről is. Ezek után felmásztunk a Tűzoltó-toronyba, ahonnan csodás kilátás nyílt az egész városra. Ebéd után szomorú búcsút vettünk vendégeinktől, akikre még hosszú hazaút várt.
Nagyon rövid, ám élménydús időt töltöttünk együtt. Reméljük, hogy ők is olyan jól érezték magukat, mint mi. Szeretettel várjuk őket jövőre is!
Szejke Dóra VII.osztály