A kereső. Amikor gyermek voltam, Indian Jones volt a kedvenc hősöm. A kalandor, aki bejárta az egész világot és verekedett az ellenféllel ( nácisták, indiánok, oroszok, …), miközben kereste a titokzatos kincseket. Ebben a keresésben veszéllyel is kellett szembesülnie, sőt szembenéznie a halállal. Ma a keresést megoldja a Google egy klikkeléssel, amiben nincs semmi kaland és nem hagy semmilyen nyomot.
Ezek után ki ne rajongana egy hősért, aki megpróbálja megkeresni és valóra váltani az álmát? Talán egy kicsit titokzatos is a vallásos ember keresése, dehát a mai időben bolondság keresni és ígéretet várni a biztos találatra. Keresni a világ Megváltóját egy jászolban. Keresni azokban a személyekben, akik másképpen hisznek Istenben. Keresni önmagunkat a vágyakban, amiket Isten ültet el a szívünk mélyén. Keresni a szentírás egy szavában, ami az imában értelmet kap. Keresni a történelemben, aminek részesei vagyunk. Keresni hiteles indítékokat, amelyek visznek minket előre. Keresni az igazi szeretet. Ez az keresni az utat.
A szakács. Ma az igazság az, hogyha változatossá akarjuk tenni főzést, egy mikrohullámú sütővel könnyen elérhetjük, mert rengeteg lehetesőséggel rendelkezik. A nagymama receptei majd egy karton dobozba kerülnek, mert a mostani főzéshez már minden előre el van készítve, amivel időt nyerünk. De aki szeret főzni tudja, hogy a főzésnek van egy külön rítusa, ahogyan elkészítjük az ételt. Gondolkozol, vásárolsz és főzöl. Ha kreatív is vagy, akkor hasznosíthatod. A főzés időt igényel. Ahogyan a hit is. A hit élményeinknek is van sajátos folyamata, amely sok összetevőből áll össze: kételkedésekek, biztonság tapasztalatok, kérdések, valóság tapasztalatok, várakozások… De észben tartod a célodat, ahova meg akarsz érkezni. Akarsz készíteni valamit, ami egy ideig pótolni tudja saját és mások étvágyát. Izlelgetni Jézust, erre időt kell szánni és azután jó ünnepelni.
A sportos. Rengeteg ember vágya, hogy rövid idő alatt fitté váljon. A TV az a terem, ahol edzéseit végzi. Ő egy atléta szellem nélkül. Ott a Tvben kap fogyasztó gépeket, amelyek maszírozzák, amikor alszik, takarót kap, amelyek égetik a kalóriát. De a valóságban a sportnak sajátos követelményei vannak. Vannak atléták, akik a legjobb ruhákat megvásárolják, de csak egyszer mentek el benne edzeni. Mikor látják, hogy időre és erőfeszitésre van szükség, abbahagyják. Elfogadják az első izomlázat, de jobb lenni a szobában, amikor kint hideg van. Hogyha azonban valaki tud szembesülni ezekkel az ellenállásokkal, lassan-lassan felfedezi hogy jól esik, hogy a teste változik és jobban érzi magát. Kezdi élvezni az edzést, néhányszor teljesen végigcsinálja, máskor csak kevesebbet végez. Isten keresésében is van valami hasonló. Nehéz elkezdeni. Nehéz rutint csinálni belőle. Szükséges az igényesség. Vannak akik rozsdásnak érzik az imájukat, nehezen lendülnek bele. De hát edzés után figyelhető meg, hogy az élet dimenziója élőbbé válik, érzékenyebbé és sokkal őszintébb lesz önmagával és a többi emberrel.
Az Advent egy lehetőség, ami megtanít minket a várakozásra. Időre volt szüksége egy zsidó falusi lánynak és sok érzékenységgel megértette, hogy valami nagyon igényeset kérnek tőle, és a bizonytalanság és aggodalmak ellenére, kimondta: „Legyen”. Nem volt egy könyű válasz, de ez megváltoztatta az életét. Annak az ideje, amikor egy igaz ember válaszolt, mert hitt egy álomban és bízott önmagában. Bízott az álomban, a menyaszonyában és az Istenben.
Az Advent most van. Ez nem történik Jeruzsálemben, se Galileában, hanem a házadban, az utcádban, az osztályodban, faludban vagy városodban. A történet most folytatódik, és csak arra vár, hogy felhangozzék belőled ez a: „Legyen!”