Iskolánk három diákja, Varga Erzsébet, Zoltán Ildikó és Sütő Vivien 2011. december 7-én Kolozsváron járt az Onkológiai kórházban. A Hans Lindner Alapítvány szervezésében immár 10. alkalommal valósul meg a rákbeteg gyerekek látogatása, karácsonyi megajándékozása.

Az ajándékcsomagok összeállításában a Hám János Iskolaközpont számos tanulója közreműködött, hozott játékokat (plüssmacikat, babákat, kisautókat stb.) valamint ruhaneműket is gyűjtöttünk. A IX.B és a XI. A osztályosok vállalták az ajándékcsomagok, dobozok elkészítését.

Szerda reggel fél tízkor indultunk. A Szatmári Északi Színház hat színésze is elkísért bennünket, valamint két fotós és néhány tanítónő. Még két iskolából tartott velünk 4 diák. Amint megérkeztünk, felvittük ajándékcsomagjainkat a rákbeteg gyerekek osztályára.

Míg a színészek felkészültek az előadásra, addig osztálytársnőmmel bohócjelmezbe bújva bohócorrokat és játékmacikat osztogattunk. Ezután következett a színészek előadása: a Holle Anyót mutatták be. Először román nyelven összefoglalták a történetet, majd magyar nyelven játszották el. A gyerekeknek nagyon tetszett az előadás, minket pedig jó érzéssel töltött el, hogy sikerült nekik örömet szerezni. Az előadást Varga Erzsébet folytatta, ő balettezett.

A produkciók befejeztével mindenkit megajándékoztunk. Láthatóan nagyon örültek a csomagoknak. Miután az utolsó ajándék is gazdára talált, sikerült három korunkbeli fiatallal összeismerkednünk. Elmondták, hogy némelyikük már csak kivizsgálásokra jár be a kórházba. Életkedv és mosoly ült az arcukon, nem voltak elkeseredve, örültek életük minden egyes pillanatának és általuk minket is öröm fogott el. Azóta is tartjuk velük a kapcsolatot az interneten.

Hihetetlen élménnyel gazdagodtunk mindhárman. Eszembe jut az a gondolat, ami induláskor hangzott el Tibi bácsi szájából (Koczinger Tibor):”minden egyes alkalommal úgy indultam el, hogy adok valamit, de úgy tértem vissza, hogy ők adtak nekem”. Mi is úgy indultunk el, hogy adni szeretnénk – ajándékot és néhány jó szót, de úgy tértünk vissza, hogy mi kaptuk a legtöbb ajándékot, a hitet, a reményt, és az örömet.

Sütő Vivien IX. B